Május 26-ától hatályos az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR), amely egységesíti az adatvédelmi szabályozást az európai tagállamokban. Az új uniós szabályozás kiterjed minden olyan hatóságra, gazdasági társaságra és szervezetre, amely az EU-ban tartózkodók személyes adatait kezeli vagy feldolgozza.

Az új rendelet alkalmazását megelőzően megannyi szolgáltató, társaság és szervezet különböző csatornákon – villámpostán, telefonos üzenetben vagy postai úton – bombázott minket, fogyasztókat, arról biztosítva bennünket, hogy kizárólag rendeltetésszerűen, a jogszabályi előírásoknak megfelelően kezeli személyes adatainkat, e tekintetben pedig maximális diszkréciót, ugyanakkor átláthatóságot biztosít. Mindez nem véletlen, hiszen az új szabályozás nagymértékben bővíti a személyes adatok körét, ezekhez sorolja például a nevet, a születési és egészségügyi adatokat, a bankszámlaszámot, a jövedelmet, a helymeghatározó adatot (GPS), az e-mail-címet, a vállalati és magántelefonszámot, a levelezési címet, de akár egy IP-címet is.

Nem elég hangsúlyozni az uniós szigorítás megalapozottságát és időszerűségét, elvégre nemcsak arról van szó, hogy a postafiókunkat különböző hirdetésekkel és ajánlatokkal bombázó kereskedelmi társaságok tolakodását kell kivédeni. A legnagyobb közösségi oldalt, a Facebookot megvezető Cambridge Analytica nevű brit–amerikai politikai elemző és tanácsadó cégnek az amerikai elnökválasztási kampányban végrehajtott machinációja bizonyítja, milyen széles körű azoknak a módszereknek a tárháza, amelyekkel manipulálni, visszaélni lehet a polgárok személyes adataival.

Manapság világszerte egész apparátusok dolgoznak azon, hogy politikai, gazdasági, hírszerzési célból minél több információt gyűjtsenek össze rólunk, amit aztán fel is használnak saját érdekükben – és persze ellenünk. No, de valljuk be őszintén: ezek az adatgyűjtések és -szivárgások nagyon sok esetben a mi beleegyezésünk és közreműködésünk útján következtek be.

Az információs robbanásnak, a jelentős mértékben a virtuális térbe átköltöztetett közösségi létnek betudhatóan ma már milliárdok teszik közszemlére képi, írott és hang formájában életük minden mozzanatát, megosztva egyúttal a nyilvánossággal a legszemélyesebb adatokat is. Sok esetben éppen az emberek „kitárulkozása” könnyítette meg az információkkal való megannyi visszaélést az adathalászok számára. Könnyen lehet, hogy sokukat az új adatvédelmi szigor fogja ráébreszteni arra, mekkora veszélyeket rejteget, ha nyitott könyvvé tesszük az életünket.

korábban írtuk

Hatályba lépett az adatvédelmi szigor – Tetemes bírságokat ír elő a vállalatoknak az európai rendelet

Péntektől jelentősen megszigorították az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokat az Európai Unióban, a jogsértést elkövető vállalatokat tetemes bírságokkal sújthatják.