2010. január 29., 12:172010. január 29., 12:17
Köztudott persze, hogy nem csupán a fagy a ludas, hanem a vágányok állapota is – azok egy része vélhetően már a Székelyföldön villámlátogatást tevő Horthy Miklóst és fehér lovát is lelkesen üdvözölte – , ezért lenne szükséges a vasúti kocsik átalakítása. (Merthogy a vágányokat nem képes, vagy nem hajlandó felújítani a vasúttársaság, az nagyjából egyértelmű). Szóval a kocsikra közútra alkalmas, abroncsos kereket is szerelhetnének, hogy ezáltal elkerülhetővé tegyék a hosszas veszteglést kisiklás esetére.
Aztán ha megtörténik a baj, a mozdonyvezető csak megnyomja az illetékes gombot, a szerelvény kötöttpályás közlekedési eszközből egy csapásra az országutak királyává válik, legfeljebb azok sápadnak el egy kissé, akik az úton a vonat mögé kerülnek, és előzni szeretnének. Téli időszak esetére alternatív megoldás is elképzelhető: kerekek helyett lánctalp is szerelhető a kocsikra, így még az aszfaltozott úthoz sem kell ragaszkodni, hiszen kitűnő terepjáró járműre tettünk szert, ami lehetőséget biztosít a csodálatos ősfenyvesek és festői sziklacsúcsok megtekintésére is, és kissé más megvilágításba helyezi a „Hegyek között, völgyek között zakatol a vonat” kezdetű dalt.
De az átalakításoknak nem kell itt leállniuk. Egy ország röhögött és bosszankodott felváltva azon, hogy a vasúttársaság – elkerülendő a késésekért kirótt kárpótlás kifizetésének kötelezettségét – a decemberben hatályba lépett új menetrendben egyszerűen növelte a menetidőket. Igaz, kompenzálásképpen számos helyen új szerelvényeket állított üzembe, így aztán most ott tartunk, hogy húsz év alatt kényelmesebben utazunk, de hosszabb ideig.
Úgyhogy már várom, hogy az általam szinte hetente megtett Kolozsvár–Nagyvárad távra hálókocsis szerelvényeket állítsanak üzembe, hiszen még néhány év, és a jelenleg két és fél órás menetidőt igénylő 150 kilométeres táv megtételére hat-nyolc órára is szükség lehet. És ha már átalakítás: PR-fogásként nem ártana egy kis arculatváltás sem, a jelenlegi logót például lecserélhetnék egy olyanra, amely egy háromlábú teknősbékával versenyző reumás csigát ábrázol. A szlogen pedig az lehetne: A hazug embert hamarabb utolérik, ha a CFR-rel utazik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok