2012. július 20., 10:012012. július 20., 10:01
Az eredmény mindenki előtt ismert: az idei érettségin a tavalyihoz hasonlóan ipari menynyiségben kaszálták el a maturálókat, vagyis a varázspraktikák mérsékelten bizonyultak hatékonynak. Mindemellett kimondottan vidám képet fest az országról, hogy immár az érettségizők is annak kapcsán kerülnek a figyelem középpontjába, hogy ötágú csillagok közepén, éjfélkor elvégzett varázslatok révén szerettek volna eredményesek lenni. Tény, ami tény, bizonyára kevésbé megerőltető, mint a régimódi, tanulásnak nevezett módszer, de a jelek szerint a hatékonyságán még van mit javítani.
Azonban nem kell mindent a maturálókon leverni, elvégre a fiatalok rendszerint a felnőttek példáját szokták követni. Márpedig Románia arról híres, hogy az elit – a politikai és a celebek egyaránt – időnként boszorkányokhoz és vajákosnőkhöz jár, hogy segítségüket kérje az életét keserítő gondok megoldásában. Lassan ott tartunk, hogy Harry Potter világa a ráció hona, a Potter-univerzumból ismert Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola pedig a felvilágosodás és a hideg fejjel művelt, egzakt tudományok temploma Romániához képest. Hiszen ez az az ország, ahol közismert emberek, vezető politikusok képesek csak azért lila ruhadarabokat ölteni, mert meggyőződésük, hogy a lila szín óv a rontás ellen.
Az ország közéleti történéseit figyelve egyébként egyre inkább az az érzése támadhat a szemlélőnek, hogy a politikum egy ideje mintha tényleg kizárólag vajákosok és kuruzslók befolyása alatt működne. Sőt egy klasszikus ördögűzés vagy egy, az Agancsos Isten tiszteletére rendezett wiccaszertartás lassan kimondottan komoly, tudományos igényű megnyilvánulás ahhoz képest, ami a politikai életben zajlik, már ami a komolyságát és a mindennapi valósághoz való közelségét illeti.
Ha így folytatódik, lassan kijelenthetjük: hasznosabb lenne, ha tényleg valamely boszorkányklán irányítaná az országot. De legalábbis károsabb semmiképp.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.