VEZÉRCIKK – Hivatalosan ugyan alig egy hónap múlva avanzsál államelnökké az egy hete megválasztott Klaus Johhanis, azonban máris ígéretesnek tűnik bukaresti tevékenysége.
2014. november 23., 19:342014. november 23., 19:34
Nagyszeben szász nemzetiségű polgármestere már a győzelme kihirdetését követő első beszédében a korrupcióval való leszámolásra szólított fel minden érintettet, s lám, egyetlen hét alatt szinte annyi honatyát fosztottak meg mentelmi jogától, mint két parlamenti ciklusban összesen, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) pedig előzetes letartóztatásba helyezte Alina Bicát, a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) főügyészét.
Mivel nemcsak ennyi romániai közszereplőre vetül a korrupció árnyéka, a sor bizonyára hamarosan folytatódni fog. A kezdeti lelkesedés láttán Horaţius Dumbravă, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagja például máris levélben kérte Johannistól, hogy tárgyaltassa újra a parlamenttel azokat az ügyeket, amikor a honatyák nem adták ki társaikat.
Miután tehát újjávarázsolta Nagyszeben történelmi belvárosát, a román politikai préri megújításába is belevág az ország leendő államfője. De valljuk be, sokak részéről túlzott elvárások fogalmazódtak meg vele szemben.
Tény, hogy óriási áttörést jelent, hogy egy nem román és nem ortodox jelölt győzedelmeskedni tudott, de lássuk be, a protestszavazatok sokat hoztak a konyhára, ugyanakkor nem szabad figyelmünk kívül hagynunk, hogy ő egyelőre csak egy fecske, aki – mint tudjuk – nem csinál tavaszt, mögötte hasonló pártok – most már egyetlen alakulatba tömörülve – sorakoznak fel, mint a jelenlegi kormánykoalíció alkotói.
Annak kapcsán pedig, hogy kisebbségi kérdésekben mit fog lépni, egyelőre kár jóslatokba bocsátkozni – az őt ismerők szerint várhatóan legalább meghallgatja majd a magyarság igényeit. Vissza viszont aligha fogja húzni törekvéseinket, hiszen miért lenne példaértékűbb kisebbségpolitika az a külföld számára, hogy szász az államfő, mint az, hogy az RMDSZ csaknem húsz éve részt vesz a kormányzásban?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!