2012. április 23., 09:002012. április 23., 09:00
Mielőtt azonban bárki is pálcát törne az átigazolók fölött, mondván, hogy a patkányok menekülnek a süllyedő hajóról – a gazdasági megszorítások miatt népszerűtlenné vált PDL-ből az idei választások favoritjának tekintett ellenzéki szövetséghez –, érdemes megjegyezni, hogy a demokrata-liberálisok jelentős mértékben maguknak köszönhetik az „átigazolási idényt”.
Emlékezetes, hogy a nagyobbik kormánypárt 2008 előtt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) több vezető politikusát is átcsábította, miután a PNL nem volt hajlandó beolvadni az akkor még csak Demokrata Pártként működő alakulatba. A PNL és a szociáldemokrata párt felszalámizása ezt követően is folytatódott, igaz, a kilépők ezúttal nem közvetlenül a PDL sorait erősítették, hanem a PDL hathatós támogatásával létrehozott, a népszerűségi skálán láthatatlan, de a parlamentben annál láthatóbb, a PDL-t lojálisan támogató és a kormányban is részt vevő fantompártét, az UNPR-ét.
A dezertőr szocialista és liberális honatyák alkotta párt létrehozásának legfőbb célja az ellenzék sorainak szétzilálása, a saját pártjukkal elégedetlen, de azért a PDL-be való átlépéstől ódzkodó honatyák megszerzése volt. A PDL így most csupán azt eszi, amit ő maga főzött: miután immár saját politikusainak egy része is elkezdte beárazni a párt választási vereségét, sokan úgy döntöttek, hogy ha már úgyis a román politikai kultúra egyik alapvető elemévé vált a pártváltás, akkor ők a bukást követően inkább továbbra is a kormányoldalhoz való tartozás előnyeit szeretnék élvezni.
A politikai migrációt eddig erkölcstelenségnek tartó ellenzék pedig kajánul figyeli, hogyan fogyatkozik a rivális, és arról papol: ha a vándorlás a kormányoldal felől történik az ellenzékhez, akkor már nem is annyira immorális. Ezért nem várható, hogy a parlamenti reform során korlátozzák a honatyák migrációját: valamelyik oldalnak mindig érdeke lesz a politikai vándormadárkodás intézményének fenntartása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok