2010. augusztus 10., 10:552010. augusztus 10., 10:55
Egyik hátrányuk csupán az állandó ismétlés, de erre is megtaláltam a megoldást: a szemfüles tévéző egy álló hétig kizárólag délelőtt vagy délután nézze a filmeket, aztán kötelezően két hétig be se kapcsolja a tévét. Ezt a módszert különösen ajánlom reklámnézőknek, bár nekik jobb egy egész hónapot szüneteltetni ezt a fajta élvezetet.
Az időeltolódással megbékéltem, már meg sem lep, hogy a 25 legextrémebben öltözött sztár közé besorolják Michael Jacksont is, a legmeglepőbb mégis az a műsor volt, amely a World Trade Center működéséről szólt, a végén boldog csattanóval megjegyezve, hogy remélik, az épület példaként szolgál minden országnak, akik egy sikeres üzleti tevékenységhez kívánják megalkotni a tökéletes munkakörülményeket.
Egy másik műsor, ami a vámpírok titkait hivatott feltárni, már jobban felkeltette a kíváncsiságomat. Az első „nemzetközi” élményem ugyanis még gyerekként egy Scooby-Doo rajzfilm befejező momentuma volt, amikor a szereplők megfogták a gonosz vámpírt, betették egy nagy ládába és felcímkézték egy óriási Transylvania felirattal. Hetekig nem tudtam megfejteni, miért kellett a csúnya, zöld, nagy fogú vámpírt hozzánk küldeni. Visszatérve a most látott dokumentumfilmhez, a Buffy, a vámpírok réme egyik szereplője gondolta úgy, hogy utánajár a mítosznak. Sejtettem, hogy ebbe a filmbe benne lesz Románia, mégis meglepett az első bejátszás, amely egy hazai tévécsatorna képeiből állt: egy Dolj megyei elhunyt férfit exhumálnak a hozzátartozói, kiveszik a szívét, elégetik a keresztútnál, s a hamuval kevert vizet megitatják a nénivel.
A dokumentumfilm ezután részletesen körbejárja a vámpír és Drakula történetek lehetséges magyarázatait, ellátogatnak Törcsvárra, bemutatják az ortodox vallás babonáit, még Báthory Erzsébet, a Vérgrófnő történetét is elmesélik, a végső következtetés azonban elborzasztott. A műsorvezető kifejtette, hogy az olyan elmaradt országokban, mint Románia, ahol az emberek még babonásak, hívők és egyszerűen élnek, a 21. században is komolyan veszik a legendákat, tehát csakis ez az elmaradottság szülhet egy vámpírlegendát. Mindebből az én következtetésem az, hogy a kultúrák és népek közé igenis határt kell húzni, mert a hattyúevő cigányok után ismét olyan botrányhősökre találtunk, akik méltán viszik „jó” nevünket szerte a világban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok