JEGYZET – Megoszlanak a vélemények Gabi Mureșan drasztikus eltiltásának jogosságáról: nem csupán csapata, a Marosvásárhelyi ASA gondolja eltúlzottnak a Román Labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottsága által kimondott, 16 meccsre vonatkozó szankciót.
2014. november 06., 15:512014. november 06., 15:51
2014. november 06., 15:522014. november 06., 15:52
Tény ugyanakkor, hogy a Kolozsvári CFR egykori csapatkapitánya visszaesőnek számít, nem épp a „puhány futballista” mintaképe. Az is tény, hogy szabálytalankodásának áldozatát, Raul Rusescut meg kellett operálni.
Előkerültek viszont a múltból azok az esetek is, amikor az ennél jóval durvább sérülést okozó faultokat sokkal kevesebbel büntették, hasonló mértékű eltiltásra legutóbb Ionel Ganea esetén volt precedens 2007-ben, ám akkor egyértelmű volt a szándékosság a partjelző felé irányuló agresszióban. Márpedig azt bizonyítani, hogy Mureșan akarva vagy akaratlanul könyökölte le ellenfelét, nem lehet.
A kulcsmotívum ebben a történetben voltaképp a Steaua és Kovács István. Utóbbi játékvezetőként nem állt a helyzet magaslatán az ominózus, 1-0-ra végződött Marosvásárhely–Steaua bajnoki meccsen, ezért jó alkalmat adott a bukarestieknek arra, hogy őt tegyék felelőssé az elveszített pontok miatt, és az áldozat szerepében tetszelegve várták a kárpótlást az FRF-től.
Az ASA ügyvezető igazgatója, Daniel Stanciu lapunknak rá is mutatott arra, hogy szerinte a bukarestiek „hírneve\" befolyásolta az ítéletet, és nehéz lenne elhinni, hogy a mérkőzés visszhangjai hidegen hagyták a testület tagjait. Ettől persze még lehet jogos a szankció, és akár még a példastatuálási szándékot is ki lehet magyarázni, tény viszont, hogy ha egy döntést ilyen mértékben lehet vitatni, akkor ott valami nem stimmel.
Érdekesség amúgy, hogy a hírek szerint a Viitorul futballistáját, Alin Șeronit is pont 16 mérkőzésről tiltották el, amiért véletlenül lábtörést okozott a 22 éves craiovai Nicușor Bancunak a Román Kupa nyolcaddöntőjében, csakhogy a két eset között a különbség, hogy Rusescu várhatóan két hónap múlva visszatérhet a pályára, Bancu viszont egyhamar biztosan nem fog futballozni, továbbá az utóbbi esetének negyedakkora visszhangja sem lett, mint a steauások „tragédiájának\".
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!