VEZÉRCIKK – Még mindig gyakorta tölt el az érzés, hogy Romániában keresgélni kell Európát. Ez volt a benyomásunk az új év hajnalán a kincses városban is, ugyanis sajnos csak nevében volt európai a Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa projekt szilveszteri nyitánya: a színpad feliratától a közönség soraiban kiosztogatott zászlócskákig minden kizárólag románul hirdette, hogy mekkora megtiszteltetés érte a várost.
2015. január 04., 21:242015. január 04., 21:24
Értetlenségünk annál is indokoltabb volt, mivel azóta, hogy bejelentették, hogy a város pályázik erre a címre, a többnyelvűség meghatározó volt. Ráadásul a magyar PONT csoport egyik jelentős mozgatója első perctől a projektnek. Most meg a nyitányon azt kellett tapasztalnunk, hogy az egyébként mindenütt többnyelvű logó egynyelvűvé silányult, a multikultit pedig a szervezők letudták azzal, hogy meghívtak egy dán együttest.
Sokan maradtunk rossz szájízzel. Ott voltunk például néhányan, akik a funari időkben kerültünk Kolozsvárra egyetemre, s végig kellett néznünk egy város piros-sárga-kékké színezését, a gyűlölködés tettlegességig fajulását.
Az elmúlt közel egy évtizedben viszont kezdtek jó irányt venni a dolgok, s ha máig nem is sikerült elérnünk, hogy a város határa magyarul is hirdesse, hol járunk, illetve lekerüljenek a köztéri szobrok történelemhamisító feliratai, valami elkezdődött. Elég, ha a Kolozsvári Magyar Napokra gondolunk, amikor nemcsak hogy miénk a tér, de úgy tűnik, nem is zavarunk senkit, ráadásul a többségi nemzet képviselői is meg-megjegyzik, hogy milyen szép mindez.
A mosoly viszont most szilveszterkor nemcsak a mínuszoktól fagyott az arcunkra. Amellett ugyanis, hogy a város csak románul hirdette európaiságát, a főtér maga is a századeleji gyomorideg-kiváltó állapotokra emlékeztetett azáltal, hogy minden oszlopon legalább négy-öt román nemzeti zászlót lengetett a szél. December elseje óta felejthették ott…
De mivel az újév új reményt hoz, bízunk abban, hogy a kezdeti kisiklás egyszeri és megismételhetetlen baki marad, a rendezvénysorozatnak pedig sikerül felnőnie ahhoz, aminek szánták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!