2012. szeptember 21., 10:062012. szeptember 21., 10:06
Annyi történt, hogy a magyargyűlölők panteonjában örökös bérelt hellyel rendelkező román pártvezér, a bukaresti parlamentből négy éve kibukott és emiatt most európai parlamenti mandátummal vigasztalódó Corneliu Vadim Tudor megtalálta magának Vass Ádámot, a tulajdonosa miatt magyar csapatként elkönyvelt és ezért a szélsőséges románok által lelkesen gyűlölt Kolozsvári CFR labdarúgócsapatának magyar középpályását. Konkrétan azért esett neki, mert Vass rengeteg tetoválása között egy magyar címer is látható, a nyakán.
Vadim számára viszont a jelek szerint bármely magyar szimbólum úgy hat, mint kivénhedt csatalóra a trombitaszó, és azonnal lendületes őrjöngésbe kezdett, többek között azt harsogva, hogy Vass Nagy-Magyarország-térképet is tetováltatott magára, amely annak rendje és módja szerint Erdélyt is tartalmazza. Az természetesen nem zavarta, hogy Vass nyakán még véletlenül sem díszeleg Nagy-Magyarország térképe, és még a címer sem az egykori nagycímer, amelyben a többi tartomány mellett Erdély jelképe is szerepel, csupán a ma is használatos.
De sebaj, van az a néhány ezernyi híve a valóságot sajátosan látó feketeöves sovinisztának, aki mindent vakon elhisz neki. Ha ő azt mondja, hogy Vass Nagy-Magyarország térképét varratta magára, akkor azt látják rajta, még akkor is, ha történetesen Aranyszájú Szent János vagy ad absurdum a románok által nemzeti hősként tisztelt Avram Iancu arcképe díszeleg rajta. Ja, hogy kissé bajszos, meg szőrmekucsma van rajta? Hát megemberesedett, na.
Vadim azt javasolta, hogy Vass ragassza le a címert, amikor Romániában játszik, ami nem is csoda, hiszen a fentiek is bizonyítják, hogy ha meglátja Magyarország – és a világszerte élő magyarok – szimbólumát, rohamot kap, és kontrollálatlanul ontja az ökörségeket. Azért kíváncsi lennék az első, spontán reakciójára, ha valaki közölné vele: a mai román címer alapjául szolgáló, 1921-ben alkotott címer tervezőjét Köpeczi Sebestyén Józsefnek hívták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok