VEZÉRCIKK – Úgy tűnik, az elmúlt időszakban tapasztalt jogtiprások, a romániai magyar közösség kéréseinek folyamatos elutasítása sem volt elég ahhoz, hogy közös frontra állítsa az erdélyi magyar politikai alakulatokat.
2015. március 15., 19:572015. március 15., 19:57
Nem volt elég, hogy betiltották a székely szabadság napjára meghirdetett autonómiatüntetést, mintegy azt demonstrálva, hogy nincs jogunk sem a gyülekezési, sem pedig a szólásszabadsághoz. Nem volt elég, hogy az oktatási miniszter megrovás helyett kitüntette a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektorát, akinek évek óta a magyar nyelvű oktatás ellehetetlenítése az egyik legfőbb – ha nem a legfőbb – célkitűzése.
(Megannyi történetet felhozhatnánk még az elmúlt időszakból, amelyek arról szólnak, hogy a jelenlegi román hatalom megtagadta jogos követeléseinket, ám akkor sem lenne elég ez a felület felsorolásukra, ha csak kulcsszavakat említenénk, így most itt leállunk, s megpróbálunk előretekinteni.)
Március 15. legfőbb üzenete a mának, hogy a minket megillető jogokat csak akkor tudjuk kivívni, ha együtt harcolunk. Ahogy 1848-ban is együtt küzdöttek a fontolva haladók és a radikálisabb nézeteket vallók, amikor a közösség megmaradása a tét, ma is félre kell tenni a politikai nézeteket, az üzengetések helyett le kell ülni egy nagy asztal mellé, s minél szélesebb körű konzultációval meg kell fogalmazni, hogy Mit kíván a romániai magyar közösség?
Ezt pedig egységesen kell majd ismertetni a többség képviselőivel – és itt nemcsak a politikumról van szó, hanem a polgárokról is –, akikkel meg kell értetni, hogy semmi olyan pluszjogot nem kérünk, ami az ő jogaikból venne el. Magunk mellé kell továbbá állítanunk Európát is, egyik óriási feladat például az őshonos nemzeti közösség fogalmának mielőbbi megértetése is.
Ezzel párhuzamosan természetesen nem szabad lemondani a tiltakozás különböző formáiról sem – utcára viszont csak úgy érdemes vonulni, ha tömeggel sikerül alátámasztani, hogy nem csupán néhány politikus hagymázas ábrándjáról van szó. Ehhez pedig szintén elengedhetetlen az összefogás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!