VEZÉRCIKK – A borsi határátkelőről nevezik el Ploieşti egyik negyedét, hogy a Ponta-kormány elmondhassa magáról, megépítette az észak-erdélyi autópályát – ironizált a napokban a vicces, rendszerint a romániai valóságot kigúnyoló álhíreivel ismertté vált, román nyelvű Times New Roman portál.
2015. április 26., 19:512015. április 26., 19:51
Éles társadalomkritika, és mennyire hűen adja vissza a mindenkori román kormány hozzáállását az erdélyi projektekhez! A számok beszédesek, a Borsot Bukaresttel összekötni hivatott sztráda 450 kilométeréből több mint tíz év alatt alig 52 kilométert sikerült átadni a forgalomnak.
Nem kimondottan Erdély hanyagolásának vagyunk ugyanakkor tanúi, összességében véve sem alakultak túl fényesen a dolgok az autópálya-építések terén, a főbb prioritásnak számító sztrádák is elakadtak a bürokrácia útvesztőiben. Már ha addig eljutottak, s finanszírozás hiányában nem kerültek le napirendről.
És nemcsak a sztrádák nem épülnek mifelénk. A hétvégén hozta nyilvánosságra az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatsorait, amelyekből megtudhattuk, a romániai közutak közel 40 százaléka máig nincs leaszfaltozva, s olyan megyei rangú utak is szép számban akadnak, amelyek még le sincsenek kövezve, sima földutak. És mint tapasztalatból tudjuk, az aszfalt sem garancia, sokszor bizonyulnak ugyanis járhatatlanabbnak a lejárt üzemidejű vagy egyszerűen csak rosszul leterített aszfaltcsíkok, mint a földutak.
Nem csoda hát, hogy ahányszor hosszabb útra kelünk, azon gondolkodunk, mire megy el az útadó, mire fordítják a tavaly kimondottan az infrastruktúra fejlesztése céljából az üzemanyagokra kivetett hétcentes plusz jövedéki adót.
Ígéretek voltak és vannak. A legfrissebb tervek szerint a következő tizenöt évben 1300 kilométernyi autópályát és több mint 1800 kilométernyi gyorsforgalmi utat terveznek megépíteni. De sajnos túl sokat láttunk az elmúlt huszonöt évben ahhoz, hogy ne azt mondjuk, hisszük, ha látjuk. Közben pedig drukkolunk annak, hogy most az egyszer ne nekünk legyen igazunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!