2011. szeptember 21., 09:442011. szeptember 21., 09:44
A turizmus, magyarabbul idegenforgalom sikerének vagy kudarcának a nyitja elsősorban a kiruccanni, pihenni, látni, gyógyulni vagy egyszerűen csak bóklászni vágyók által kiválasztott célállomás(ok) megközelíthetősége. Ha ehhez olyan kellékek is társulnak, mint például telefonhálózat, világhálós hozzáférés, de mindenekelőtt kifogástalan ellátás és kiszolgálás – mindez elérhető áron – és egy kis ötletesség a legmegfelelőbb időtöltésre, akkor már nagyon közel állunk, sikerhez.
Ilyen irányban történik örvendetes elmozdulás Erdély-szerte, s ami ennél örvendetesebb, hogy azon a Székelyföldön is, amely például pazar természeti látnivalóiról, történelmi, művelődéstörténeti és néprajzi hagyatékáról, de a legutóbbi évekig minősíthetetlenül rossz útjairól is messze földön híres volt. Azért hajlanék a múlt idős megfogalmazás felé, mert akárhogy is tesszük-vesszük, a legfőbb utak azért ma már jól járhatók; ma már mégsem őrült vállalkozás mondjuk Nagyváradról a keleti, délkeleti végekre lekocsikázni. Az előrelépés másik fő szempontja, és a jelek szerint annak tényleges megvalósulása, hogy amerre emberfia Erdély-szerte lép, mindenütt találkozik azzal a helyi jellegzetességgel, azzal az ötletességgel és ebből származó különlegességgel, amely az adott vidéket vagy helyet vonzóvá teszi az arra látogató számára. Ez is óriási előrelépés a korábban tapasztaltakhoz képes, amikor is vártunk, egyre vártunk, hogy valaki, például az állam gondolkodjon s gondoskodjon helyettünk. A jelek szerint ezt is igen helyesen és igen sokan kezdték elfelejteni azon egyszerű alapbölcsességből eredően, hogy Isten is megsegíti azt, aki önmagát segíti.
Lám, mifelénk már nyugatiak is túráznak. S ha a kantonok pazar országából is jönnek szépet s jót látni, az mindenképpen annak a jele, hogy a Románia, ezen belül Erdély egyik leghúzóbb ágazatának számító turizmus, magyarabbul idegenforgalom, vagy vendéglátás jó útra lépett az esély felé. A svájciak jövetele tehát felettébb biztató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok