2012. július 27., 10:202012. július 27., 10:20
A Raël-mozgalmat még 1974-ben alapította egy Calude Vorilhon nevű úriember, aki saját bevallása szerint 1973-ban ufókkal találkozott. Ettől a pillanattól kezdve hirdette, hogy anyját az Elohimok (ők a földönkívüliek) elrabolták, és megtermékenyítették, így jöhetett ő világra. A valais-i polgárok tulajdonképpen irigylésre méltóak. Hiszen gondoljunk csak bele: nem elég, hogy a világ egyik legjómódúbb országában élnek, de most még egy ilyen nem mindennapi lehetőséget is kaptak arra, hogy egy földönkívüli legyen a politikai vezetőjük. A helyzet az, hogy a svájci és a romániai politikai elit összehasonlítása nyomán jómagam arra voksolnék, hogy ha lehet, akkor inkább a jelenlegi bukaresti kormányt váltsuk ki földönkívüliekkel.
Az elnöki tisztséget mindjárt a sci-fi-történet egyik klasszikus államfőjének adnám, a Csillagok háborújából ismert Palpatine császárnak, aki a jelenlegi, ügyvivő elnökhöz hasonlóan egyszerű szenátorként kezdte. Igaz, hogy gonosz, de mégiscsak egy sith lord, nem pedig egy feltűnőségi viszketegségben szenvedő, öntelt paprikajancsi, és nem is játékos kedvű hajóskapitány. A plagizáló miniszterelnök helyére sokkal alkalmasabb lenne Darth Vader, aki egyszerre jedi és sith, tudását pedig a világegyetemen szerezte.
Ő lehetne egy személyben belügyminiszter is – kétségtelen, hogy mind az állami, mind a rendészeti ügyek a legjobb helyen lennének a kezében. A védelmi miniszter ki más lehetne, mint a kitűnő harcosként ismert Ragadozó, a földművelésügyi tárcát pedig E.T.-re kellene bízni – aki olvasta A Zöld bolygó könyvét, tudja milyen kiváló botanikus.
A népjóléti tárca élére az Alien lenne a legalkalmasabb, hiszen nála jobban senki sem képes a következő generációkról gondoskodni. Számos kultikus alak helyet kaphatna még a kormányban – Jabba, a maffiavezér vagy A dologból ismertté vált vérszomjas alakváltó is valamilyen államtitkári tisztségben. A jelenlegi bukaresti politikai elitnek van néhány olyan képviselője, akinél még ők sem lennének feltétlenül kártékonyabbak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok