2010. december 24., 10:282010. december 24., 10:28
A parlamenti széksorok közé ugró villanyszerelő kétségbeesett gesztusa azonban tünetértékű, és talán nem számít demagógiának, ha úgy fogalmazunk: szinte egy teljes ország elkeseredését tükrözi. Hiszen miközben továbbra is éreztetik hatásukat a gazdasági csődhelyzet miatti megszorító intézkedések, a PDL–RMDSZ-kormány tehetetlenségét jól illusztrálja, hogy a hangzatos nyilatkozatok ellenére újabb, több milliárd dolláros hitelt kell az országnak fölvennie a Nemzetközi Valutaalaptól.
A kabinet persze most fellélegezhetett, hiszen újabb bizalmatlansági indítványt úszott meg. (Az eredmény amúgy papírforma volt, ezért is jött kapóra az ellenzéknek az incidens, hogy mély megrendülésére hivatkozva visszavonuljon az ülésről, elkerülendő az újabb kormánybuktató indítvány leszavazásával járó blamázst). Ez azonban ismét csak egy csata volt, a háború pedig tovább zajlik. Hiszen az újabb hitel azt jelenti, hogy az ország továbbra sem tud kiszabadulni az IMF gyámsága alól.
A legtragikusabb az, hogy a PDL és az RMDSZ mellett az ellenzéki pártok a szájhősködésen túlmenően ugyanúgy képtelenek koherens alternatívával előállni, és ugyanúgy hiteltelenek, mint Boc és Markó kormányon lévő pártjai. Persze ilyenkor ünneprontásnak számít ilyesmit leírni – maradjunk tehát abban, hogy reméljük: mindenkinek a lehető legjobban telik majd a karácsony, jövő ilyenkor pedig már nem a kék hírekbe való tudósításokban kell majd a politikai eseményekről beszámolnunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok