HIRDETÉS

Balogh Levente

2017. augusztus 18., 13:35

Ünnepi együttlét, ünnepi szembenállás

A Kolozsvári Magyar Napok az egész kolozsvári magyar közösség ünnepe, pártállástól, politikai szimpátiától függetlenül.

Ezt jelzi, hogy az RMDSZ és a szövetség ellenzékéhez tartozó politikai oldal is részt vesz a szervezésében, a hétfői nyitógálán pedig mind Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, mind Toró T. Tibor, az EMNP ügyvezető elnöke beszédet mondott. A rendezvényen pedig a magyar egyházak mellett a város összes magyar művelődési intézménye megmutatja magát, és a rendezvények tömkelege nem csupán befelé, hanem kifelé, a román közösség felé is jelzi: Kolozsvárott még mindig viszonylag erős, és nívós rendezvények megszervezésére, értékmegőrzésre és -teremtésre egyaránt képes magyar közösség él.

Hasonló a helyzet Marosvásárhelyen is, ahol a Vásárhelyi Forgatag szervezésében és lebonyolításában is együttműködnek a hétköznapokban általában egymással szemben álló oldalak képviselői, és a kolozsvári példához hasonlóan minden magyar, vagy a magyar kultúrához valamilyen formában kapcsolódó kulturális intézmény fontosnak tartja, hogy jelen legyen a magyar városünnepen. Mint ahogy Sepsiszentgyörgyön is minden magyar magáénak érzi a Szent György-napokat. És ez így természetes, így normális és kívánatos.

Mégis, még mindig akad olyan, a partiumi, erdélyi magyar közösség szempontjából fontos város, ahol ezt nem sikerült megvalósítani. Nagyváradról van szó, ahol az idén immár ötödik alkalommal megrendezett Szent László Napok minden idők egyik legsikeresebb – ha nem a legsikeresebb – nagyváradi fesztiváljává nőtte ki magát. Legalábbis abból a szempontból, hogy a fellépő együttesek koncertjein és a jelen levő kulturális intézmények rendezvényein minden korábbinál többen vettek részt – és ez nem csupán a korábbi Szent László-napokkal összevetve igaz, hanem más, hasonló rendezvényekre is. Vagyis a legavatottabb kritikus, a város és a régió közössége mondta ki: szükség van a rendezvényre.

Csakhogy hiába a siker, a magyar–magyar szembenállás még mindig hihetetlen mértékben rányomja a bélyegét a város legnagyobb magyar ünnepi rendezvényére, mint ahogy általában a mindennapjaira is. Nem titok, hogy a Szent László Napok ötletgazdája – ahogy az a kolozsvári és a marosvásárhelyi rendezvény esetében is történt – egy EMNP-hez közel álló csoport, sőt a főszervező maga is vezető EMNP-s politikus. Azonban míg máshol ezen túl tudták magukat tenni az amúgy nyeregben levő politikai riválisok, és az ellentéteket félretéve beálltak a szervezésbe annak érdekében, hogy a város magyar közössége minél nívósabb rendezvényen vehessen részt, illetve hogy az esemény minél jobb hírét vigye a településnek és az ottani magyaroknak, erre Nagyváradon valamiért nem voltak képesek.

Sőt Kárpát-medencére szóló botrány támadt belőle, amikor kiderült: az RMDSZ egyik helyi vezetője suttyomban le akarta védetni a védjegyhivatalban a mások által kitalált fesztivál nevét és védjegyét – amit a legjobb indulattal sem lehet másként tekinteni, mint a szellemi tulajdon eltulajdonítására tett kísérletként.

Ez ugyan nem sikerült, de a város immár legnagyobb magyar ünnepének mai napig fájó hiányossága, hogy fontos, RMDSZ-befolyás alatt álló helyi és megyei magyar intézmények hiányoznak róla. Kezdve az egyházaktól, amelyek a jelek szerint a helyi RMDSZ árnyékában működnek, a Szigligeti Színházig, amelynek szakmai és művészi színvonala az utóbbi években egyre jobb, éppen ezért sajnálatos, hogy nem mutatkozik meg intézményes szinten az egyik fontos magyar rendezvényen. Pedig hát a közönség ott is közönség, függetlenül attól, ki szervezi az eseményt.

A rivalizálás egyetlen pozitívuma, hogy az RMDSZ és az egyházak által minden tavasszal megszervezett Varadinum-ünnepség, amely az elmúlt évtizedekben fájdalmasan ellaposodott és köldöknéző rendezvénnyé vált, a Szent László Napok hatására részben megújult, és színvonalasabb kínálatot vonultatott fel.

Ugyanakkor az esztelen versengés most ismét felháborító helyzetet teremtett. Történetesen megint a Szent László Napok szervezőgárdájának jutott eszébe, hogy a rendszerváltás után először Nagyvárad központjában, a Szent László téren ünnepelje meg a város magyar közössége augusztus 20-át, államalapító Szent István királyunk ünnepét. Eddig erre nem volt példa – hagyománnyá vált ugyan, hogy 21-én áthoznak Debrecenből néhány virágkocsit, de egyrészt egy nappal az ünnep után kicsit más szájízzel ünnepel az ember, másrészt amúgy is van egy kis „mások által levetett ünnep”-íze a dolognak.

Ehhez képest most az RMDSZ-es irányítású megyei önkormányzat hirtelen kitalálta, hogy ő is szervez egy augusztus 20-ai ünnepséget egy másik helyszínen. Mivel ezt jóval a másik rendezvény bejelentése után tette, nem tudunk nem arra gondolni, azért dobott gyorsan össze egy konkurens rendezvényt, nehogy már a másik oldal arasson le minden babért. Pedig hát pontosan 27 éve lett volna, hogy ünnepséget szervezzen augusztus 20-án, mégis csak most jutott eszébe. Az eset „fényét” emeli, hogy éppen egy magyar szervezet „hekkeli meg” a főtéri rendezvényt, miközben a korábban nem nagy magyarbarátságáról híres önkormányzat mellé állt.

Ilyenkor az egyszerű polgár előtt több lehetőség is adódik: politikai szimpátia alapján dönti el, melyik rendezvényen vesz részt. Esetleg azt mondja: a változatosság gyönyörködtet, így azért is megnézi mindkettőt – ugyanakkor olyanról is tudunk, aki csak azért sem megy el egyikre sem, ha már ezen a téren is rendezvény és ellenrendezvény között kell választani.

Tudjuk, hogy Várad polgársága mindig Nyugat felé tekintett, és az ottani példákat tartotta követendőnek, az ottani eredményeket akarta a Partium fővárosában is megvalósítani. Most mégsem ártana egy kicsit Kelet felé tekinteni. Hiszen ha máshol sikerült legalább egy, minél színvonalasabb, a város hírnevét öregbítő közös ünnep érdekében összefogni, talán Nagyváradon is sikerül. Csak egy kis jó szándék és – ami nem könnyű – a sérelmeken való felülemelkedés hiányzik hozzá. Mindkét fél részéről. Hiszen a cél az, hogy a város magyar közössége megmutassa: ma is erős és életre való.

Nem kell látványosan összeborulni, még feltétlenül mindent közösen szervezni sem – csak éppen nem kell keresztbe tenni a másiknak. Mert folyton egymás torkát harapdálva, rendezvényeket bojkottálva, más rendezvényekre ellenrendezvényt szervezve nehéz hitelesen erősnek mutatkozni a külvilág szemében.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Páva Adorján 2017. augusztus 17., csütörtök

Aszfaltbetyárok lassúsági versenye

Talán immár senki nem lepődik meg azon, hogy a szociálliberális kormány csak a levegőbe beszélt 2017 elején, amikor 90 kilométernyi új autópálya-szakasz átadását ígérte év végéig. 

Kiss Judit 2017. augusztus 16., szerda

Karnyújtásnyira Kolozsvár

Térben és időben is összefog, egyesít, ugyanakkor szerteágazik mindaz, ami az immár nyolcadik alkalommal szervezett Kolozsvári Magyar Napok hozadéka.

HIRDETÉS
Bálint Eszter 2017. augusztus 14., hétfő

Ki fizet a végén?

A szociálliberális kormány tulajdonképpen bevallotta kudarcát azzal, hogy bejelentette, szeptembertől megemeli az üzemanyagokra kivetett jövedéki adót.

Molnár Judit 2017. augusztus 14., hétfő

Az ajándék ló fogai

Csak a kis színes hírek sorát gazdagította, nem rengetett eget-földet, az egyszeri bejátszás mégis jól felvidított: a fővárosi főpolgármester asszonyság, dicséretes előrelátással kieszelte, hogy ne az újabb választási kampányában kezdjen el majd kapkodva ígérgetni össze-vissza, hanem biztosítsa be már most az akkori sikeré

HIRDETÉS
Balogh Levente 2017. augusztus 11., péntek

Korszerű soviniszták koalíciója

Újabb nemzetmentő szervezet szállt versenybe a Romániát a magyarveszélytől lassan száz éve megóvni akaró pártok, civil szervezetek és egyéb gittegyletek amúgy sem gyenge mezőnyében.

Vásárhelyi-Nyemec Réka 2017. augusztus 10., csütörtök

Pénz, foci, nyújtózkodás

Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér – leegyszerűsítve ezt jelenti az Európai Labdarúgó-szövetség által korábban bevezetett pénzügyi fair play, amely arra kötelezi a klubokat, hogy sportból származó bevételeiknél ne költsenek jelentősen többet.

HIRDETÉS
Páva Adorján 2017. augusztus 09., szerda

Panaszkodj vagy vígan told?

Sokak, sokunk számára egyszerűen felfoghatatlan, mi zajlott az elmúlt hét utolsó négy napján, egészen hétfő hajnalig Kolozsváron.

Molnár Judit 2017. augusztus 09., szerda

Bű(n)vészmutatványok

A néhai világhíres Houdini szabadulóművészről, illetve későbbi tanítványáról, Copperfieldről ma már jóformán semmit nem hallani: kiment a divatból a cseles szabadulás.

Balogh Levente 2017. augusztus 07., hétfő

Operettkisebbség

Egyszerre volt morbid és szomorú az erdélyi szászok szombati nagyszebeni ünnepe, amely pontos látleletet ad arról, hogyan is viszonyul, illetve viszonyult 19. század végi létrejötte óta Románia a területén élő nem román közösségekhez.

Bálint Eszter 2017. augusztus 06., vasárnap

Román vasúti burleszk

Az ember azt se tudja, hogy sírjon-e vagy nevessen, amikor olyan híreket olvas, hogy nagy csinnadrattával felavatták a Kisilvát Óradnával összekötő, 21 kilométeres vasúti szakaszt, ezt azonban 2017-ben 49 perc alatt teszi meg a Kék nyíl.

HIRDETÉS
Vélemény
Páva Adorján: Aszfaltbetyárok lassúsági versenye

Talán immár senki nem lepődik meg azon, hogy a szociálliberális kormány csak a levegőbe beszélt 2017 elején, ...

Kiss Judit: Karnyújtásnyira Kolozsvár

Térben és időben is összefog, egyesít, ugyanakkor szerteágazik mindaz, ami az immár nyolcadik alkalommal szervezett ...

Bálint Eszter: Ki fizet a végén?

A szociálliberális kormány tulajdonképpen bevallotta kudarcát azzal, hogy bejelentette, szeptembertől megemeli az ...

HIRDETÉS
HIRDETÉS