2013. március 18., 07:382013. március 18., 07:38
Aztán elgondolkodtam, vajon mennyire volt őszinte, illetve egyszerű televíziós PR-fogás ez az ünnepi üdvözlet.
Hiszen ugyanennek a tévécsatornának a műsorvezetői – a meghívott bukaresti politikusokról nem is beszélve – korábban rongynak nevezték a székely zászlót. Pofátlanságról beszéltek, amikor a magyar autonómiakövetelések vagy az alkotmány első, nemzetállamiságot kimondó cikkelyének módosítása került szóba, számukra az anyaországnak a határon túli magyarok iránt viseltetett felelőssége nem más, mint újabb „bizonyíték” a pánhungarizmusra, revizionizmusra, irredentizmusra és sok más egyéb, a türelmes, befogadó románság békeszeretetét próbára tevő, ellenséges magyar izmusra.
Mégis mennyire lehet hiteles a „Boldog ünnepet, magyarok!” egy olyan televíziótól, ahol C. V. Tudor törzsvendégnek és önjelölt magyarszakértőnek számít? És vajon mennyire hihetünk a Victor Ponta március 15-i üdvözletében sorjázó ömlengésnek (tolerancia, önmérséklet, a kiegyensúlyozott és konstruktív érveket értékelő, becsületes tárgyaló partner, az európai értékek szellemében és minden állampolgár érdekei szerint alakuló román–magyar együttműködés) a balliberális kormány kisebbségpolitikája tükrében? Arról nem beszélve, hogy a román kormányfő a magyar ünnepet is arra használta ki, hogy RMDSZ-esekre, illetve nem RMDSZ-esekre ossza az erdélyi magyarokat. De hát ennek a gesztusnak a hitelessége, őszintesége legyen csak a bukaresti sajtó és a miniszterelnök baja.
Ami igazán fontos, az az, hogy az erdélyi magyarok az idei március 15-én is bebizonyították: tőlük senki sem veheti el az ünnepet. Hiszen a ’48-as forradalom, annak eszméje arra kötelez, hogy magyarnak kell maradni akkor is, amikor nehéz, amikor sokan még az ünneplés jogát is elvitatják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok