2010. január 04., 10:052010. január 04., 10:05
Mindezért azonban csak saját magát okolhatja az izzadó emberiség, amely gázhajtású sprayekkel próbálja oroszlánszagát elnyomni. Karácsonykor esik, szilveszterkor zuhog, a gyerekek pedig sárembert gyurmáznak a parkokban. Olyan dunántúli város is volt, ahol az adventi időszakban rövid ujjú pólóban napozott a nép.
Ezzel szemben a mindenkit megmozgató klímacsúcson a nyugati nagyhatalmak nem voltak hajlandók csökkenteni a kibocsátott gázok mértékét.
A keletiek viszont mossák kezeiket, ők bezárták a kommunista mamutüzemeket, és azok, amelyeket sikerült privatizálni, már rég csődeljárás alatt vannak. Keleten csak a nyugdíjas Trabantok és Daciák, valamint a füstölt csülköt gyakran paszullyal fogyasztó lakosság bocsát ki mérges gázokat.
Ők azonban nem foglalkoznak az ózonlyuk tágulásával, mert még a nadrágjuk hátsó részén vékonyodó szövetréteget sincsen miből befoldozniuk. Lesz ez még rosszabb is – bizakodnak a környezetvédő aktivisták. Szerintük jönnek az árvizek, ahol meg nem lesz jéghegyolvadék, ott sivatagi beduinok vadásznak majd a sápadtarcú őslakosokra.
Azt sem nehéz elképzelni, hogy a holland kertészek facipőikben délre eveznek kaktuszt plántálni. A klímarobbanás első jele, hogy sízés helyett idén szilveszterkor a legtöbb helyen pocsolyaboardingolni lehetett. Az is kellemes szórakozás, és ha ésszel menedzseli az ember, még egy jól menő mosószergyár is megszponzorálja, csak az ő termékeikkel kell tisztíttatni.
Hurrikán még nem volt a Kárpát-medencében, ám már az sem várat sokat magára. Majd felkapja a marosvásárhelyi vegyi kombinátot és a sok műtrágyát szétszórja a nyugati rónákon. Ez lesz a legmodernebb mezőgazdasági módszer, és a jól megtrágyázott vizenyőn nemcsak magyar narancs, hanem minőségi cukornád is terem majd.
Nostradamus és a hollywoodi filmesek szerint 2012 lesz az az év, amikor a robotgyáros nagymenőket elönti a víz. Addig már csak két év van, talán még nem késő nekünk sem tenni valamit, hogy az elkövetkező szilvesztereken ne az Ararát tetején koccintsunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok