2012. január 04., 09:372012. január 04., 09:37
Romániában a temessági hármas gyilkosság hatott kijózanítóan a nyilvánosságra, a családi tragédia óhatatlanul ráirányítja a figyelmet annak a több százezer hazai családnak a helyzetére, amelyet szétszakít a külföldi munkavállalás kényszerűsége. Eközben a gazdasági kilátások tekintetében itthon is, a kontinens többi országában is úgy kezdődött az új esztendő, ahogy az előző lezárult: a hanyatlás, a válság, a kilátástalanság jegyében. E téren a 20. századi világégések óta nem vártak olyan nehéz hetek-hónapok Európára, mint most, amikor már nem is az a kérdés, összeomlik-e az euróövezet, hanem hogy mikor, számos uniós tagországot pedig csak a csoda menthet meg az államcsődtől.
Az erdélyi magyarok számára a baj nem jár egyedül, hiszen miközben a súlyos pénzügyi-gazdasági gondokkal küzdő Magyarország szinte elkerülhetetlenül a Nemzetközi Valutaalap markába kényszerül, Románia esetében egyre inkább úgy fest: a politikai osztály a választási évre tekintettel igyekszik rózsásabbnak feltüntetni az ország állapotát. Apropó, választások. Idén politikai megmérettetés elé néz az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági magyarság is az utódállamokban rendezendő parlamenti választásokon. Jelzésértékű, hogy Bukarestben és Pozsonyban egyaránt a baloldalnak áll a zászló, ami nem sok jót ígér a romániai, illetve szlovákiai magyaroknak.
Ennél fogasabb kérdés, hogy az erdélyi magyar politikai alakulatok külön-külön vagy – különösen a parlamenti megmérettetés esetében – egységesen szállnak-e ringbe a hazai politikai versenyben; az ellenben a jelenlegi egymásnak feszülés alapján biztos, hogy a közeledés, a párbeszéd ősznél hamarább nem indul meg. Ám hogy ne csak a gondokkal, a sanyarú kilátásokkal indítsuk az új évet, szóvá teszszük a Magyar Televízió eddigi példátlan szilveszteri gesztusát, amikor is „román éjfélkor” a budapesti köztévé külön köszöntötte az erdélyi magyarokat, sőt románul is boldog újévet kívánt. Kár, hogy ugyanezt a román köztévé sem akkor, sem egy órával később nem viszonozta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok