2011. május 31., 09:212011. május 31., 09:21
A magas lázzal, gyomorgörcsökkel, hányással és gyakori illemhely-látogatásokkal terhes betegséget egy vírus okozza, amely állítólag a német importból származó uborkában lakozik. Fel is hívják mindenféle módon a fogyasztók figyelmét, hogy ne fogyasszanak uborkát, vagy ha mégis, akkor azt csakis hőkezelés után. „Egye meg az, aki főzve ajánlja az uborkát!” – mondta erre a szomszédasszonyom, azon méltatlankodva, hogy már megint milyen érdekektől vezérelve rémisztgetik a fogyasztókat, és legfőképp hogyan került egy halálos vírus ezúttal egy sokak által kedvelt és főleg nyersen fogyasztott zöldségbe?! Mert mint mondta, eddig az ilyen „halált hozó vírusok” a húsfélékben lakoztak, és sorolta a különféle furcsa megbetegedéseket a kergemarhakórtól kezdve a sertésinfluenzáig.
Ráadásul ezekről is rendre kiderült, arra ment ki a játék, hogy bevezethessenek újabb uniós szabályozásokat az állattartásra, és ezzel elvegyék a kedvét a gazdálkodóknak a munkától. Mondtam neki, ez bonyolult, ugyanis a vírus az okosok szerint úgy került az uborkába, hogy az Afrikában szennyvízzel öntözött zöldség Spanyolországon keresztül jutott Németországba, s onnan az egész uniós piacra. „Nem árt az óvatosság!” – próbáltam felhívni háborgó szomszédasszonyom figyelmét, mire ő újabb aduval hozakodott elő, mondván: „Minek kell májusban uborkát enni?! Régebb sem ettünk...” S aztán gyorsan kezdte sorolni, hogy aki idejében veteményezett, annak már a kertjében kell lennie hónapos reteknek, de a fejes saláta gyérítéséből is isteni cukros salátát lehet készíteni.
De van már sóska és spenót főzeléknek, úgyhogy van, mit megenni, s ha valaki uborkát kíván, hát elő lehet venni a kamrából a tavalyi eltett maradékát, amit éppen ideje elfogyasztani. „Minek kell flancolni?!” – dohogott tovább az uborkatémán, kifejtve, hogy ilyen is csak mostanában van, hogy az év bármely időszakában jó pénzért lehet bármilyen zöldséget vásárolni, ami mutatós ugyan, de íztelen-bűztelen, mert nem látott napot, s úgy lehet még földet sem. Aztán kifejtette, politika van ebben is, alighanem valamelyik „nagyhatalomnak” nyakára akar rohadni az uborkája, és a vírus ürügyén bevonják a piacról „a szegény afrikaiak” uborkáját. „Te csak légy résen, s figyeld, melyik országból származó uborkát fogják ajánlani megvételre legközelebb” – okoskodott tovább a szomszédasszony, leszögezve, márpedig ő megvárja, míg a „regáti kofáknak” beérik az uborkája.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!