2010. május 17., 10:252010. május 17., 10:25
A feladvány megoldása pénzügyi szakértők és politikusok százainak köti le az idejét Bukarestben. És el kell ismerni, van racionalitás valamennyi eddig közhírré tett vagy kiszivárogtatott megoldásban. Alapvetően az sem kifogásolható, hogy a kormányzat nem az adók emelésével, hanem a költségek lefaragásával próbálja betömni a költségvetésben tátongó űrt. Az adóemelés ugyanis olyan mellékhatásokkal járna, amelyek tartósítanák a leépülést a romániai gazdaságban. Jó tehát, hogy a kormány a kiadások oldalán turkál, igyekezetének a várható eredményei mégis kétségesek. Látható ugyanis, hogy a kormány ezúttal is egységes megoldásokban gondolkozik, akárcsak a tavaly, amikor egyetlen recepttel utalt ki tíz nap fizetetlen szabadságot valamennyi közalkalmazottnak. E megoldás előnye, hogy a döntés nyomán senki sem érezheti hátrányosan megkülönböztetettnek magát. Ez az előny azonban alighanem eltörpül azon hátrány mellett, hogy az egyenmegoldások egy rossz rendszer túlélését segítik. Csökkentik a költségvetési hiányt, de nem szolgálják a talpra állást. Mert hát szabható-e olyan egyenruha, mely valamennyi közalkalmazottra, nyugdíjasra, román állampolgárra feladható? Hosszú távon csakis az egészségügyi rendszer, a nyugdíjrendszer átfogó reformja, az államigazgatás szerkezetének a teljes átalakítása, a bürokrácia átgondolt és kíméletlen megnyirbálása nyújthatna megoldást. Úgy tűnik, a kormányzat nem érzi képesnek magát arra, hogy a bonyolultabb, nehezebben elfogadtatható, de hosszabb távú megoldást keresse. Képtelen vagy lusta arra, hogy kiszámítsa, melyek azok a csoportok, amelyeknek éppen a takarékoskodás és a majdani felemelkedés jegyében kell többet fizetniük. Pedig hát aligha remélheti például az adók nagyobb arányú behajtását, ha az adóügyi hivatalnokok bérét ugyanúgy megnyirbálja, állományukat ugyanúgy meggyéríti. Úgy tűnik, a tűzoltó-egyenruha nem alkalmas az újjáépítésre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok