2010. október 06., 10:172010. október 06., 10:17
Hiszen miközben a Nagybányáról származó veszélyes vegyi anyagok „csak” a Tisza és annak mellékfolyói élővilágát sújtotta, addig a magyarországi katasztrófa emberéleteket is követelt, az érintett települések lakosságának egészsége minden bizonnyal maradandó károsodást szenvedett, ha pedig nem sikerül megfékezni a vörös sárlét, akkor a több országot átszelő Duna élővilága is veszélybe kerül. Ilyen körülmények közepette arcpirító cinizmusra vall, hogy a szennyezést okozó cég vezetői elhárítják magukról a felelősséget, sőt azt állítják, hogy a lúgos, maró hatású, nehézfémeket tartalmazó, sőt enyhén radioaktív massza nem ártalmasabb egy iszappakolásnál. Valami hasonlót állítottak annak idején a nagybányai Aurul illetékesei is, akik szerint a magyar hatóságok eltúlozták a pusztítás mértékét, és a Tiszából tonnaszámra kimert pontyok, sügérek és csukák valójában a folyóba a cián semlegesítésére beöntött vegyi anyagoktól fordultak hasra.
Az ajkai katasztrófa hasonlóképpen súlyos következménye, hogy a vörösiszap sajnos az erdélyi bányaberuházásokat határozottan ellenző magyar hatóságok hitelét, vétójogát is maga alá temette. Félő, hogy ezek után a verespataki és felsőcsertési bányanyitásban érdekelt kanadaiak mindannyiszor az ajkai gátszakadással fognak majd bezzegelni, valahányszor budapesti illetékesek megfogalmazzák a Maros gyűjtőmedencéjét veszélyeztető, ciántechnológiás beruházásokkal szembeni aggályaikat. Holott a mostani baleset sokkal inkább arra figyelmeztet, mekkora potenciális veszélyeket hordoznak a térség országaiban működő vagy már bezárt ipari létesítmények, amelyek biztonságossá tételére sem a tulajdonosok, sem a hatóságok nem voltak képesek, így egyre hangosabban ketyegő ökológiai bombaként bármikor robbanhatnak. Bízzunk benne, hogy a mostani magyarországi detonációt a romániai bányaprojektek engedélyezését elbíráló illetékesek is meghallják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok