Hirdetés
Kiss Judit

Kiss Judit

Tovább él(tet)ő történeteink

2018. augusztus 22., 21:022018. augusztus 22., 21:02

Városnapozunk, ünnepelünk, tisztelgünk, emlékezünk, fejet hajtunk, felmutatjuk értékeinket, szórakozunk – mindez az erdélyi városokban immár több éve útjára indított tavaszi-nyári magyar programsorozatok velejárója.

Hogy csak néhányat említsünk, ez történik a nagyobb lélegzetű rendezvényeken: a háromszéki Szent György Napokon, a nagyváradi Szent László Napokon, a nemsokára kezdődő Vásárhelyi Forgatagon, az épp javában zajló szatmári Partiumi Magyar Napokon és Kolozsvári Magyar Napokon éppúgy, mint a kisebb városok, községek ünnepein. Azonban azon túl, hogy sokan igyekeznek tartalommal telíteni az elcsépelt, immár közhelyszámba menő „közösségi összefogás”, „jövőépítés”, „emlékezés”, „tisztelgés”, „közös értékeink felmutatása” kifejezéseket, a települések ünnepein ilyenkor valami másnak, ennél többnek is történnie kell.

Mert kell valami kézzelfoghatatlan, megszokott szavainkkal nem biztos, hogy leírható vonz- és hajtóerő, ami megteremti az ünnepnapok, találkozások létjogosultságát, ami évről évre képes hazacsábítani az elszármazottakat, bekapcsolni a helyieket az események körforgásába, megszólítani azokat is, akik előbb rácsodálkozó, külső szemlélőkként, majd aktív résztvevőkként járulnak hozzá ahhoz, hogy ezek az ünnepek valóban kiteljesedhessenek.

Kétségtelen, hogy az erdélyi magyar kisebbségi társadalom mindennapjaiban, életében nagy szükség van erre a vonzerőre, amely jórészt a találkozásainkat a jövőben is megalapozó, közös, élő történeteinkből táplálkozik. Olyan nagyobb vagy kisebb léptékű, lélektől lélekig vezető közös történetek ezek, amelyek életszerűségük okán túlmutatnak a kerek évfordulókon, függetlenek politikai széljárásoktól, szólamoktól. Ezek azok a történetek, amelyekből erőt meríthet a városnapokra hazalátogató, egykori élete színhelyeit, szereplőit kereső éppúgy, mint az, aki a szürke hétköznapokon is belakja a várost.

Hogy mi gazdagítja, telíti élettel az ünnepeket, annak biztosan köze van az úgynevezett genius locihoz is, a hely szelleméhez, ami az év többi részétől eltérően ilyenkor talán erősebben érződik. Ez az a bizonyos helyi ihlet; az adott helyen uralkodó, onnan kisugárzó szellemiség, amit a régi rómaiak valamely ház, vidék védő szellemének tekintettek.

A városnapi ünnepségeken főleg az ilyenkor továbbszövődő közös történeteink feladata, hogy életben tartsák a hely vonzó szellemét. Hiszen szép szavakon, történelmi visszatekintéseken túl élő, éltető történeteink képesek valóban összekötni bennünket.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Bukarest ismét „megvásárolta” az amerikai jóindulatot

Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Tényleg jó módszer csökkenteni a deficitet a költségvetés halogatásával?

Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.

Makkay József

Makkay József

Olcsó import, drága termelés: lejtmenetben a mezőgazdaság

Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.

Balogh Levente

Balogh Levente

Az iráni rezsim végnapjai?

Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Irán nincs is olyan messze, és ez mélyen a zsebünkbe vág

Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajnai háború: négy éve tart – de meddig folytatódik?

Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.

Balogh Levente

Balogh Levente

Béketanács: „átállás” vagy a józan ész követése?

Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.

Hirdetés