2010. június 18., 10:182010. június 18., 10:18
Az idősíktól eltérően sokkal lényegesebb, hogy az elmúlt négy hónap során még inkább meglazult az EMEF-et életre hívó RMDSZ és az EMNT közötti együttműködés, holott másfél éve éppen abból a célból alakult a döntéshozó testület, hogy kidolgozza, és lehetőleg gyakorlatba is ültesse az erdélyi magyar közösség sorsának jobbítását szolgáló stratégiákat. Amelyekre most, a magyar társadalmat hatványozottan sújtó megszorítások közepette ugyanvalóst szükség lenne. Csakhogy a két szervezet álláspontja a válságellenes intézkedések kapcsán is látványosan eltért egymástól: miközben az RMDSZ a bukaresti kormánykoalícióval való szolidaritást, a népszerűtlen döntések felvállalását választotta, az EMNT a mai napig nem látja értelmét a bér- és nyugdíjcsökkentésnek, és nyíltan a bizalmatlansági indítvány megszavazására buzdította a szövetség honatyáit. Mint láttuk, sikertelenül. Miközben tehát az elmúlt időszakban jelentősen beszűkült az EMEF-et alkotó szervezetek viszonya, az együttműködésnek új lendületet adhat a magyarországi választások nyomán hatalomra került nemzeti kormány. E tekintetben akár reménykeltőnek is tűnhet, hogy az egyeztető fórum vezetőivel Semjén Zsolt, az Orbán-kabinet nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettese is egyeztet a kincses városban, akitől első kézből értesülhetnek a felek az új nemzetpolitika irányvonaláról, a határon túli támogatáspolitika várható átalakításáról. Mindez többek között a Kulturális Autonómia Tanács hónapok óta halogatott megalakulása fényében is hasznos, hiszen a testület éppen a romániai magyar közösség széles körű önállósodásának elősegítésére hivatott, amihez Budapestről és Bukarestből, Tőkés László EP-alelnökké választása nyomán pedig immár Brüsszelből is kedvező hátszelet kaphat. A feltételek tehát adottak ahhoz, hogy tiszta lappal lehessen nekivágni a magyar–magyar kapcsolatok tartalommal való megtöltésének.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok