2013. január 21., 21:332013. január 21., 21:33
A terroristák elfoglalhattak egy földgáz-kitermelő telepet, és annak ellenére is sikerrel jártak, hogy az algériai hatóságok végül négynapos küzdelem után véget vetettek a túszdrámának. Hiszen a túszok egy része is életét vesztette – ez alkalmas lehet a többi nyugati elriasztására a térségből –, ráadásul a célpontot is úgy választották meg, hogy mind az iszlamisták szemében szintén ellenségnek számító algériai kormányon, mind a Nyugaton a legnagyobbat üssék: egy energiahordozó-kitermelőt támadtak meg, ami előbbi számára a biztos bevételi forrást, a Nyugat számára pedig a mindennapi élet működéséhez nélkülözhetetlen üzemanyagot jelenti.
Mindezt ugyanakkor jórészt épp a Nyugat tette lehetővé számukra. Eddig ugyanis képtelen volt hatékonyan küzdeni a fundamentalista terrorizmus ellen, sőt: a Nyugat beavatkozásai miatt éppen hogy nőtt a terrorfenyegetés. Az afganisztáni, az iraki és a líbiai hadjárat nyomán nem hogy nem jöttek létre a nyugati értékeket valló, az egész országban biztos támogatást élvező kormányok, de a központi vezetés bukása után egyenesen káosz lett úrrá, az eddig lappangó ellentétek felszínre törtek, a bizonytalan viszonyok pedig az iszlamista mozgalmak működéséhez is kitűnő táptalajt biztosítanak – tetézve azzal, hogy az anarchiába süllyedő térségben immár az eddigiekhez képest is sokkal könnyebbé vált akár nehézfegyverekhez is hozzájutni. Ebben a helyzetben a Nyugat – azaz az Egyesült Államok és európai szövetségesei – térfelén pattog a labda. Amíg ugyanis a nyugati világ, az ipar és a kereskedelem működéséhez elengedhetetlen a kőolaj és a földgáz, és ameddig ezek zöme az iszlám kultúrájú Közel-Keleten található, addig a Nyugat mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy befolyást gyakoroljon erre a térségre. Ami viszont csak tovább tüzeli a fundamentalisták Nyugat-ellenes érzelmeit.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.