2010. március 26., 10:362010. március 26., 10:36
Az ötletnek csak tapsolni lehet, hiszen mennyire unalmas már, hogy még a legjobb filmek megtekintése közben is csak passzív befogadók vagyunk, pedig mennyivel izgalmasabb lenne az egész, ha közvetlenül mi mondhatnánk meg a kor miatt kissé már remegő kezű Bruce Willisnek a Drágán add az életed nyolcadik részében, hogy az időzített bomba melyik kábelét vágja el.
Sőt a gyakorlatot ki lehetne terjeszteni az élet minden szegmensére, hiszen számos olyan, bennünket érintő esemény van, amelyeket szintén csak kívülállóként szemlélünk. Itt van mindjárt a sport. Az nem járja, hogy kemény pénzeket teszünk fel valamelyik elitcsapatra, aztán már csak annyi szerep hárul ránk, hogy a televíziók előtt a körmünket rágva várjuk, hogy a fiúk ne bénázzák el a meccset.
Milyen klassz lenne, ha például a Bajnokok Ligája elődöntőjében Messi átvenné a labdát, majd hirtelen megállna (természetesen a többi játékos is a helyén maradna), majd elővenne egy telefont, amelyen felhívná valamelyik szurkolót, hogy kikérje a véleményét: forduljon kapura, és vegye célba a hosszú felsőt, esetleg mutasson be egy parádés cselkombinációt, vagy csak egyszerűen passzoljon?
De természetesen a politika is alkalmas terep a gyakorlat alkalmazására. Mondjuk, amikor a kormányfő beszédet mond, amelyben olyasmiket állít, hogy az alkotmányból semmiképp sem lehet törölni egy nem létező dolgot (Románia nemzetállami mivoltát) rögzítő passzust, akkor egyszer csak felhívna a miniszterelnöki kabinet.
Mi meg közölhetnénk vele, hogy ezek után vagy adja vissza az alkotmányjogászi diplomáját, és a továbbiakban vagy kaszásként keresse a kenyerét egy aratóbrigádban, vagy üljön be egy hűvös könyvtárba, és tanulmányozza néhány, Romániánál régebb óta létező ország alaptörvényét, de a miniszterelnöki hivatalt a továbbiakban lehetőleg messziről kerülje el. Ja, és ez nem a Legyen ön is milliomos: itt a telefonos segítség tanácsainak elfogadása nem opcionális.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.