Egyre gyakrabban látok az éppen aktuális, legeslegújabb elektronikus kütyüjük billentyűit püfölő fiatalokat, gyerekeket. Óvatosan ki kell kerülni őket, hiszen ő nem lát téged, éppen „életbevágóan” fontos neki, hogy feljusson a bugyuta X játékban a következő szintre.
2013. május 30., 09:412013. május 30., 09:41
Talán sikerélményre vágyik, amit egyes-egyedül ő ér majd el a mindent tudó készülékkel a kezében. „Irigykedjetek, lúzerek, akik nem tudjátok élvezni a modern technológia áldásait! Miért veszítsem az időm társasjátékra, ahol gondolkozni kell, csak frusztrál, és összeveszünk a haverokkal?\" – gondolhatja.
Nos a magamfajta lúzer a közeledő gyereknap kapcsán is a lesajnált, apránként sajnos csak az egyre idősebbek által űzött társasjátékok híve. Jól beváltak vagy húsz éve, amikor mi voltunk gyerekek, tizenévesek. (Nyilván, amikor kedvezőtlen volt az időjárás – ha jó volt az idő, akkor senki se játszott bent!) Ellentétben a számítógépen vagy mobiltelefonon egyedül játszottakkal, a társasjátékok – ahogy a nevük is mondja – emberi kapcsolatokat hoznak létre. Az életre tanítanak.
Mi egykor számos társasjátékkal próbálkoztunk a többi homo ludens (= játszó-nevető ember) osztálytárs, barát, családtag, ismerős társaságában. Csak felsorolásuk is megtöltené ezt a szűkös helyet, de ötletszerűen jöjjön néhány. Első helyen van minden idők legsokoldalúbb, legmélyebb életbölcsességű stratégiai harca, a sakk. Padlást megtöltő mennyiségű régebbi és mostani sakkélmény mellett emlékezetesek maradnak a Scrabble 15×15-ös pályáján folytatott szócsaták, amelyek a szókincs bővítésének kifogyhatatlan lehetőségeit tartogatták magukban. A változatos kártyajátékok garmadája mellett szólnom kell az ostáblán koccanó duplahatos-dobások elbűvölő voltáról. Apropó dobókocka, az Ember, ne mérgelődj! sem hagyható ki.
Hogy mérgelődtünk-e, ha nem úgy jött ki a lépés/kő/lapjárás/kockadobás? Igen, de csak rövid időre. Különösen a rizikó (Risk) esetében, amikor miközben szinte az összes játékos kétségbesetten küzd a világért, egyszer csak a félreeső Ausztráliában addig békésen megbúvó társ bevált jó pár kártyát, és mindenkit meghódít a seregével?... A rizikót bizony vállalni kell, barátság ide vagy oda.
Ám egy játékot végképp kihagyok. Elsőre ügyetlenség miatt a bábum többször „pihent\" a börtön feliratú mezőn... Soha többé Monopoly!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!