Bár az eljárás világszerte elfogadott gyakorlat, és egyértelmű, hogy Budapest nem vonható felelősségre azért, mert az azeri elnök kegyelmet adott Safarovnak, a világ szemében Magyarországot mégis részfelelősség terheli azért, mert egy brutális gyilkos ünnepelt hősként szabadon járhat-kelhet. Külön elkeserítő, hogy a botrány éppen azon a hétvégén robbant, amikor a világnak egy másik magyar ügy, a Mikó-kollégium viszszaszolgáltatásának utólagos megtorpedózását jelentő bírósági ítélet ellen összehívott sokezres sepsiszentgyörgyi tiltakozás miatt kellett volna a magyarokkal foglalkoznia.
Az ügy kapcsán több következtetés is levonható. Ilham Alijev azeri elnök egyszerűen gazember – a civilizált világban nem szokás nemzeti hősnek kikiáltani olyasvalakit, aki gyáván, baltával mészárol le egy alvó embert. Az is egyértelmű, hogy Örményország a régi múltra visszatekintő örmény–azeri feszültségek ellenére is túlzóan reagál az eseményekre. A Magyarországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok felfüggesztése még akkor is túlzás, ha Safarov kiadása utólag hibás lépésnek bizonyult.
Amíg nem tudják bizonyítani, hogy a magyar fél tudatosan rosszhiszeműen járt el, a hisztéria inkább csak az egyszerű örmény polgárok hazafias érzelmeinek „szinten tartását” szolgálja. Ugyanakkor a mindenkori magyar kormányzatok számára számos tanulsággal szolgál az ügy. Egyrészt felhívja a figyelmet, hogy a magas szakmai szinten működő, felkészült embereket foglalkoztató diplomácia és hírszerzés elengedhetetlen, mint ahogy az általuk szállított információk körültekintő felhasználása is.
Másrészt példát kell venni a világban működő örmény lobbiról, amely most is hatékonyan mozgósította kapcsolatait. A lobbi hatékony működéséhez ugyanakkor az is szükséges, hogy az otthoni kormányzat a lehető legkevesebb olyan lépést tegye, amely miatt állandó védekezésre és magyarázkodásra van szükség az aktív kezdeményezés helyett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok