VEZÉRCIKK – Visszaélés a véleménynyilvánítás szabadságával – így jellemezhető az, amit egy neves amerikai úszószaklap tett, amikor vezető hírben közölt egy bizonyítékok nélküli vádaskodásoktól hemzsegő véleményanyagot a világ legjobb úszónőjéről, Hosszú Katinkáról.
2015. május 26., 20:002015. május 26., 20:00
Egy volt kanadai versenyző, az Egyesült Államokban edzőként és televíziós szakemberként dolgozó „sporttárs” azt állítja, hogy tiltott szerek nélkül képtelenség olyan eredményeket elérni, mint amilyeneket a 26 éves pécsi lány jegyez lassan három éve. Bár azt a szerző is elismeri, hogy bizonyítékai nincsenek, a Katinkát az egykori NDK-s sportolókhoz hasonlító véleménye mégis teret kapott egy világszerte ismert szaklapban.
Bár a Swimming World Magazine leközölte a magyar úszószövetség tiltakozó írását, a szerkesztők megjegyzésben hozzáfűzték, mindig is élen jártak a doppingellenes küzdelmet segítő írások közzétételében, mint ahogy évek óta beszámolnak Hosszú Katinka páratlan sikersorozatáról is.
A magyarázat legalább annyira felháborító, mint a cikk tartalma: azt sugallja, hogy a bizonyíték nélküli vádaskodások ugyanakkora teret érdemelnek, mint egy kiváló sportoló csodálatra méltó eredményei. Mintha egy kanadai–amerikai blogger rágalmazásával ugyanannyit tenne a sportért, mint a sokszoros világbajnok, számtalan sikerrel büszkélkedő Hosszú Katinka.
Az a lány, aki óriási csalódásként élte meg, hogy érem nélkül tért haza a 2012-es londoni olimpiáról, de ahelyett, hogy összezuhant volna, munkáját trénerként segítő férjével megreformálták a korábbi edzésmódszereket, és alaposan átértékelték a másodrangú versenyekhez való viszonyulást. A Föld minden sarkában zajló világkupa-sorozatokban érmeket és csúcsokat halmozó Katinkának köszönhetően pedig népszerűbbé vált a sportág.
A megfeszített tempónak tudható be az is, hogy a magyar lány lett az első úszó, aki átlépte az egymillió dolláros kereseti határt. Ez bizonyára növelte az irigykedők, rosszakarók táborát. De nagyon reméljük, hogy megengedhetetlen vádaskodásuk csak megerősíti a bizonyítási vágyat Hosszú Katinkában, aki jövőre a riói olimpia dobogójának legfelső fokáról fog szerényen visszamosolyogni rájuk is.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!