2010. március 02., 09:302010. március 02., 09:30
A kútból ugyanis villanyszivattyú nyomja fel a vizet a vezetékekbe, a fűtési rendszerben pedig szintén villanymeghajtású forgatópumpa nyomja körbe a fás kazán által felforralt vizet. Ha pedig netán éppen az áramszünet előtt pakolta az ember tele jó száraz tölgyfával a kazánt, a bennlévő víz túlforrósodik és túlnyomást képez, mely akár fel is robbanthatja a fűtési rendszert.
Szerencsére van egy szelep, amely lehetővé teszi, hogy sisteregve távozzon a forró gőz a kazánból. E sistergés viszont veszélyes és nem kívánatos. Meg lehetne próbálni a tűz eloltását, de ehhez is víz kellene, ami nincs. Marad hát a másik megoldás, a lángoló, üszkös fadarabok kiszedése. Ez pedig tűzveszélyes, és iszonyú füsttel jár.
Szóval az áramkimaradás egy ilyen helyen afféle házi szükségállapotot von maga után. Arra pedig még csak gondolni is rossz, hogy mi történik, ha nincs otthon a házigazda, vagy éppen alszik, és nem veszi észre az áramkimaradást? Szerencsére újabban vásárolható szünetmentes tápegység, ami kiváló találmány. Egy nagy teljesítményű autóakkumulátorra kapcsolva akár egy napon át is képes árammal táplálni a kazán forgatópumpáját.
Egy baja van csak a szerkentyűnek: állandóan járatni kell, hogy mindig készen álljon az áramkimaradásra. Ezért egy kis ventilátort is szereltek bele, hogy védje a túlhevüléstől, ez pedig folytonosan forog, nem egészen zajtalanul. Így hát ilyenkor, tavasz felé, amikor nem kell már egész nap fűteni, amikor leég a tűz, kikapcsolja az ember, hogy fölöslegesen ne zakatoljon.
Ennek viszont az a kockázata, hogy ha befűtéskor elfelejti visszakapcsolni, az olyan mintha áramszünet lenne. A forgatópumpa nem cseréli a vizet a kazánban, az felforr, túlnyomás keletkezik, kilő a szelep, telenyomja gőzzel az épületet, és ilyenkor már késő megnyomni a gombot. Ki kell szedni a lángoló fadarabokat a kazánból, ha sikerül úgy jutni a kazán közelébe, hogy a forró gőz ne veszélyeztesse az embert.
Így hát fel van adva a lecke a feltalálóknak: a szünetmentesítő tápegység mellé egy olyan szerkentyűt is ki kell fejleszteni, mely figyelmezteti a gazdát arra, hogy tűzgyújtáskor nyomja meg a gombot.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.