Újabb front nyílt a román államfő és a miniszterelnök, közvetve pedig a hatalom és az ellenzék között dúló háborúban, miután Klaus Johannis visszadobta a parlamentnek az adótörvénykönyvet.
2015. július 20., 15:512015. július 20., 15:51
2015. július 20., 15:522015. július 20., 15:52
Az elnök gesztusa azonban túlmutat a napi politikai csatározásokon, és akár a jövő évi választások kimenetelét is befolyásolhatja. Johannisszal szemben nemrég az erdészeti törvény visszaküldése kapcsán merültek fel kritikák, miszerint a hazai erdők, valamint fafeldolgozók védelme helyett a monopolhelyzetre törekvő külföldi cégek érdekeit tartja szem előtt. A jogszabályt végül az elnök által kifogásolt formában fogadta el újra a parlament, Johannisnak pedig aránylag meggyőzően sikerült elutasítania Pontáék gyanúját, miszerint engedett a Székelyföldön is megtelepedett osztrák mamutcég lobbitevékenységének. A jelentős áfacsökkentést is előíró adótörvénykönyvvel azonban teljesen más a helyzet. Az elmúlt fél évtizedben folyamatosan felsrófolt közterhektől megcsömörlött lakosságnak nagyon nehéz lesz elmagyarázni, hogy most egyebek mellett a nemzetközi hitelezők ellenkezése, a költségvetési hiánycél túllépésének veszélye, valamint a görög válság miatt indokolatlan a beharangozott adómérséklés.
A társadalom amúgy sem makrogazdasági szempontok, hanem a saját életszínvonalán, a zsebén érezhető változások alapján mérlegel, jó példával szolgálnak erre az öt évvel ezelőtt foganatosított megszorító intézkedések, amelyek szükségességéről a mai napig képtelenek meggyőzni a lakosság többségét az akkori hatalom képviselői. Egy kormány számára természetesen a közterhek enyhítése terén sem árt az óvatosság, a román gazdaság középtávú kilátásai azonban nem igazolják az adócsökkentés okozta aggodalmakat.
A pillanatnyi politikai tőkéje miatt nem aggódó Johannis azonban egykori alakulatát, az adótörvénykönyvet megszavazó liberális pártot sodorta lehetetlen helyzetbe a jogszabály viszszafordításával. A nyilatkozatok szintjén hatalomátvételre készülő, a valóságban azonban kormányzásképtelen állapotban leledző ellenzéki erőnek nagyon nehéz lesz úgy nekifutnia a 2016-os választási évnek, hogy egykori vezetője kedvéért mindent elkövetett a választók által támogatott lépések elgáncsolásáért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!