2010. augusztus 17., 10:582010. augusztus 17., 10:58
Üzen a résztvevők élményei és a média tudósításai révén. És hogy milyen képet mutat, az nagymértékben szervezés kérdése. Ha jól megszervezték a rendezvényt, kedvezően színezi a képet, ha rosszul, ellenszenvet válthat ki. Gondoljunk csak vissza, hogyan színezték a Dél-Afrika-képünket a futball-világbajnokság tudósításai? Milyen képet alakíthat ki az idegenekben a Budapesten sokadszorra megrendezett úszó-Európa-bajnokság vagy a Sziget Fesztivál?
Volt idő mindezt alaposan átgondolni vasárnap délután, abban a 15 kilométeres dugóban, amely Kolozsvár nyugati bejáratánál alakult ki az Iron Maiden-koncert miatt. A Pólus Center térségében négysávosról kétsávosra szűkített út képtelen volt átengedni a piknikelésből hazatérő kolozsváriakat és azokat, akik a brit rocklegenda koncertjére Nagyvárad felől érkeztek. Ráadásul a szervezők elfelejtettek kocsiparkolókról gondoskodni. Úgy gondolták, ezt a kérdést ki-ki oldja meg maga, ahogy tudja.
Márpedig éppen erről szól a szervezés. Előre ki kell találni, hogy milyen igényei lesznek az előadóknak, a versenyzőknek, a közönségnek, az újságíróknak, és gondoskodni kell az igények maximális kielégítéséről. Ki kell számítani, hány kapu tud beléptetni, hány vécé, hány sörcsap tud ellátni akkora tömeget, amekkorát a koncertre várnak; meg kell oldani, hogy se a villanyhálózat, se a mobiltelefon-rendszer ne mondja fel a szolgálatot a rendezvény területén, de gondolni kell a szélsőséges időjárásra, a váratlan eseményekre is.
Magyarországon évtizedek óta rendezik különböző sportágak Európa- vagy világbajnokságait, Budapesten évről évre koncerteznek a legnagyobb sztárok. Van honnan tanulni. Az Iron Maiden-koncert szervezői – a parkolás biztosításának a hiányát leszámítva – jól teljesítettek. Örvendetes lenne, ha az anyagi számításaik is bejönnének, mert ez írhatná fel Kolozsvárt is a nemzetközi jelentőségű koncertek, sportversenyek térképére.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.