JEGYZET – Még mondja valaki, hogy Váradon mindenki csak a múlt dicsőségéből akar élni, és nem érezni a modern művészetek fuvallatát a békés alföldi miliőben.
2015. február 14., 13:422015. február 14., 13:42
Hiszen a kortárs utcai művészet, a graffiti lelkes művelői immár második alkalommal hagyták ott a névjegyüket az alföldi város főutcáján. Sőt nem is akárhol: a sétálóutca egyik kiemelt pontján álló Holnaposok szoborcsoporton, amely az 1908-ban a városban alakult nyolctagú irodalmi kör négy tagját, Ady Endrét, Juhász Gyulát, Emőd Tamást és Dutka Ákost örökíti meg egész alakos szobor formájában, amint épp egy kávéházi asztalt ülnek, illetve állnak körül.
A művészek ráadásul nem a nagyképű, kivagyi, önjelölt zsenik köréből érkeztek, sőt igen szerények. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy nonfiguratív műalkotásukat nem fényes nappal, a járókelők szeme láttára, hanem az éjszaka leple alatt vitték fel a szoborcsoport két tagjának hátára. Minden bizonnyal azért, hogy elkerüljék a művészetük zsenialitása nyomán extázisba eső, rajongó, autogramot követelő tömeg rohamát.
Persze egyesek nem értékelik az igazi, magasröptű kortárs művészetet, és a rendőrséghez fordultak rongálás miatt. A hatóságok azonban tehetetlenek, mivel a térfigyelő kamera ugyan elvileg működött, de a szobrokat megvilágító reflektor olyan erős fénnyel égett, hogy tönkretette a képet.
Pedig tényleg jó lenne megtalálni az ismeretlen, minden bizonnyal ifjú zseniket. Na nem azért, hogy felelősségre vonják őket. Dehogy, a világért sem. Sőt. Pontosan azért, hogy végre a nyilvánosság elé állhassanak, és mindenki megismerhesse őket. Sőt én egy, még az eddigieknél is formabontóbb művészeti projekt részévé tenném őket. Azért, hogy a város minél több lakója megismerje őket, és büszkélkedhessen a nagy formátumú tehetségekkel, egy egész napra kiállítanám őket a sétálóutcára.
Persze erős őrizet mellett, nehogy legendás szerénységük folytán ismét eltűnjenek. És hogy valóban eggyé válhassanak a művészetükkel, minden járókelőnek a kezébe nyomnék egy festékszórót, hogy tetszése szerinti alkotásokat fújjon rájuk.
Így válnának az ifjú, feltörekvő titánok igazi, utánozhatatlan részévé a város vizuális és művészeti terének.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!