Idén sem múlt el magyarellenes provokáció nélkül a december elsejei román nemzeti ünnep. Ami viszont még szomorúbb: a magyarok idén is felültek a provokációnak.
2013. december 02., 19:402013. december 02., 19:40
Magyar szempontból persze már eleve problémás a román ünnep, hiszen 1990-ben Bukarestben olyan eseményt választottak ki nemzeti ünnepnek, amelyet nem övez konszenzus az ország összes állampolgára részéről. Az Erdély Magyarországtól való elszakítását egyoldalúan szorgalmazó 1918. december elsejei gyulafehérvári román nagygyűlés a több mint 1 millió 200 ezer magyar nemzetiségű román állampolgár számára a legkevésbé sem ünnepi esemény.
Ráadásul a román állam Erdély bekebelezése óta egyszer sem tett olyan gesztusokat a magyarok felé, amelyek valamelyest legitimálták volna a december elsejei nagygyűlés nemzeti ünneppé való kinevezését. Pedig „csak” annyit kellett volna tenniük, hogy teljesítik az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltakat, miszerint az új román állam polgáraivá vált nemzeti közösségek számára nyelvi és kulturális önrendelkezést biztosítanak.
A december elsejei, gyakran öntömjénezésbe fulladó ünnepségek tehát rossz szájízt hagynak. Különösen úgy, hogy egy szélsőséges, soviniszta román szervezet, az Új Jobboldal immár hagyományosan megpróbálja provokálni a magyarokat. Idén Sepsiszentgyörgyre utazott el több tucatnyi új jobboldalos, a provokációra pedig egy magyar szélsőséges csoport válaszolt, ugyancsak utcára szólítva a saját híveit, és legalább annyit ártva a magyar közösségnek.
Talán nem csak szerintünk lett volna jobb, ha arról szólnak a híradások, hogy egy szélsőséges román szervezet megpróbálta provokálni a magyarokat egy magyar többségű városban, de sikertelenül, az erről készült felvételt tartalmazó DVD-ket pedig például az EP folyosóin lehetett volna osztogatni. Ehelyett arról szólnak a beszámolók, hogy a magyar szélsőségesek dulakodtak a csendőrséggel.
A tanulság: csak akkor tudjuk hitelesen és a siker reményében megfogalmazni a jogköveteléseinket, ha a magunk szélsőségeseit – függetlenül attól, hogy a szélsőjobbot vagy más szélsőséges nézetet képviselnek – marginalizáljuk, és minél kevesebb nyilvános szereplési lehetőséget kapnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ötszáz évvel a magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája után országszerte megemlékezésekkel és katonai tiszteletadással hajtottak fejet a mohácsi csata áldozatai előtt.
Amikor történelmünk egyik legtragikusabb eseményére, a mohácsi vész fél évezredes évfordulójára emlékezünk, hiszen emlékezni mindenkoron szent kötelesség, szükséges áttekinteni az előzményeket.
Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Miközben egyes országokban már be is tiltották, vagy fontolgatják, hogy betiltsák a közösségi oldalak használatát a 16 év alatti fiatalok körében, néha az az ember érzése, hogy egyes, 18 évnél idősebb felnőttek esetében sem ártana a tiltás.
Ötszázhetven évvel ezelőtt, 1456. augusztus 11-én, a nándorfehérvári diadal után három héttel pestis áldozata lett Hunyadi János hadvezér.
Románia Európa egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa, mégis importra szorul az alapvető élelmiszerekből. A gondot nem a termőföld vagy a gazdák hiánya, hanem az évtizedek óta következetlen agrárpolitika okozza.
Az embereknek egyre inkább elegük van a pártok közötti marakodásból, amely hónapok óta tartó politikai patthelyzetet eredményezett, valamint azt, hogy az országnak a válságos időszakban nincs teljes hatáskörrel rendelkező kormánya.
Életveszélyes fenyegetést kapott egy magyarországi előadó, ezért lemondta székelyföldi koncertjét. A botrány túlmutat Majkán, és a magyar közélet nagyon aggasztó állapotairól árulkodik.
Hogy Romániában gyanúsan tekintenek a kettős állampolgárokra, nem újdonság, azt már megszokták az erdélyi magyarok. De enyhén szólva meglepő, hogy Magyarországon is indulatokat gerjeszt a kettős állampolgárság kérdése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!