VEZÉRCIKK – Az európai parlamenti választások utáni általános, a szélsőséges, euroszkeptikus pártok előretörése miatti döbbenet közepette egyes megszólalók Romániát említik pozitív példaként, mondván: ez az az ország, amely nem küldött szélsőséges képviselőket az európai törvényhozásba.
2014. június 02., 20:082014. június 02., 20:08
Felületesen szemlélve a helyzetet valóban úgy tűnik, hogy Romániában háttérbe szorultak a szélsőséges pártok. A valóság azonban egészen másképp fest. Igaz ugyan, hogy sem a PSD-t, sem a PNL-t, sem a PDL-t, sem a PMP-t nem tartják számon elszigetelendő, szélsőséges eszméket valló pártként, azonban ez nem jelenti azt, hogy alkalomadtán ne folyamodnának szélsőséges megnyilvánulásokhoz.
A szélsőségesség a román politikai életben jórészt a magyarellenességben nyilvánul meg. A mai vezető bal- és jobboldali pártok – amelyek amúgy számos PRM-s politikust szippantottak fel – nevüktől és az általuk elméletben képviselt doktrínától függetlenül bármikor képesek elővenni a magyartémát, mivel ezzel Romániában hagyományosan növelhető a rájuk leadott szavazatok száma.
A kormányzó PSD hajtóvadászatot folytat az autonómia mellett kiálló Tőkés László ellen, a Ceauşescu-érát idéző hangvételű hadjárat élén pedig épp a párt EP-képviselője, Corina Creţu áll. A PSD annak ellenére is folytatja a magyar és székely jelképek elleni hadakozást, hogy az RMDSZ is a koalíció tagja, gyakorlatilag a PSD „kisebbségbarátságát” a Nyugat előtt igazolni hivatott szépségflastrommá fokozva le a szövetséget.
Szintén a PSD „büszkélkedhet” napjaink legelvetemültebb magyarellenes politikusával, Bogdan Diaconuval, de PSD-s a szalontai polgármestert az EP-kampányban a román iskolával szembeni diszkriminációval vádoló Ecaterina Andronescu is. A PNL-ből elég Norica Nicolai EP-képviselőt megemlíteni, aki a Székelyföld kulturális folyóirat címe miatt adott ki dörgedelmes nyilatkozatot.
És ott van Traian Băsescu államfő, aki a PDL volt elnökeként, a PMP mentoraként tette kampánya egyik fő elemévé a magyarellenes propagandát. Vagyis érdemes észben tartani, és erre az EU-s partnereket is emlékeztetni: Romániában a szélsőségesség nem veszett el, csupán átalakult, és az összes fősodorbeli román pártban jelen van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!