2012. augusztus 28., 07:172012. augusztus 28., 07:17
Az USL tagpártjai képtelenek sportszerűen elfogadni, hogy vereséget szenvedtek, hiszen az államfő leváltásáról szóló népszavazáson nem teljesült az érvényességi küszöb.
A két alakulat parlamenti bojkottja mintha válasz lett volna arra, hogy a PDL a népszavazás bojkottjára szólította híveit. Csakhogy utóbbit sem az alkotmány, sem más törvény nem tiltja, míg a PSD és a PNL egy alkotmánybírósági ítélet hatályba lépését akadályozta.
A bojkott az USL kétségbeesését jelzi: ilyen módszerekhez ugyanis rendszerint a kisebbségben lévő ellenzéki alakulatok folyamodnak, amelyek más módszerekkel nem tudják érvényre juttatni akaratukat. Ugyanakkor azáltal, hogy azt sugallta: nem hajlandó elismerni az alkotmánybíróság számára hátrányos ítéletét, tovább gyengítette az igazságszolgáltatás tekintélyét.
A tegnapi káosz alapján ugyanakkor úgy tűnik, az USL-en belül sem idilli a helyzet. Mintha nézeteltérések lennének – Victor Ponta és a PSD rugalmasabbnak tűnik, mint a PNL.
Ennek egyik oka minden bizonnyal az, hogy miniszterelnökként Pontának kellett lenyelnie az EU és Washington feddéseit, és vele közölték, milyen következményekkel járhat, ha a kormány nem tartja be az alkotmányos játékszabályokat.
A másik ok az lehet, hogy a korábban a PSD-vel szövetségben politizáló Konzervatív Párttal egy ideje a PNL bútorozott össze, a Konzervatív Párt alapítója, a szekus múltú médiamágnás Dan Voiculescu pedig mindent megmozgat annak érdekében, hogy üzelmeinek egyik legfőbb akadályától, Băsescutól megszabaduljon, ezért a PNL-be pumpált anyagi támogatásért cserében határozottabb fellépést vár.
Bármi is a helyzet, a legfontosabb az, hogy Băsescu visszatérése után az államfő és az USL megtalálja a közös hangot. Ha ugyanis folytatódik a hidegháború az államfői és a kormánypalota között, az ország külföldi megítélése – és egyben gazdasági helyzete – még a mostaninál is siralmasabb lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok