VEZÉRCIKK – Ezúton jelezném a bukaresti kormánynak, hogy állampolgári jogon igényelnék egy állami tulajdonú szállodát. Na jó, nem leszek szerénytelen, beérem egy nagyobbacska panzióval is.
2015. február 26., 21:202015. február 26., 21:20
Vagy ha magánszemélynek nem lehet ilyen állami adományt juttatni, üsse kő, tessék a Krónika nevére íratni, pont jól jönne. De ha még így sem működik, akkor egye fene, ajándékozzák valamelyik történelmi magyar egyháznak.
Ne mondják, hogy ez nem lehetséges, hiszen a képviselőház épp most szentesítette azt a kormányrendeletet, amely értelmében az eddig állami tulajdonban lévő kovásznai Fenyő Szállót az ortodox egyháznak ajándékozzák.
Remélhetőleg a lehető leghamarabb meghozza a kormány az újabb ajándékozásról szóló döntést, ellenkező esetben a súlyos diszkrimináció árnyéka vetülne rá. Már eleve problémás ugyanis, hogy az elvileg felekezetileg semleges állam kiemeli az egyik egyházat a sok közül, és elhalmozza ajándékokkal – a legfelháborítóbb, hogy az állam és az önkormányzatok milliókat pocsékolnak el az adófizetők pénzéből arra, hogy templomépítésre az ortodoxoknak adományozzák. Miközben bármilyen közpénzt legfeljebb olyan tevékenységre szabadna az egyházaknak adni, amely révén valamilyen közfeladatot látnak el – például iskolákat, kórházakat, idősotthonokat üzemeltetnek.
Tudomásunk szerint azonban az ortodox egyház – amely amúgy is mesés vagyonnal rendelkezik, ráadásul adómentességet is élvez – nem nagyon lát el ilyen feladatokat. A számára pénzt vagy ingatlanokat ajándékozó állami vagy önkormányzati szervek így akár közpénzek hűtlen kezelésével is meggyanúsíthatók. Arról nem is beszélve, hogy az ortodox egyház a román sovinizmus egyik fellegvára, főleg a magyarlakta vidékeken.
Mindez abban a kontextusban, hogy a magyar egyházaknak még mindig vonakodnak visszaadni az ellopott ingatlanaikat, sőt egyet már újra is államosítottak, tényleg nem vet jó fényt a kormányra.
Úgyhogy reméljük, mihamarabb elhalmozza a mi egyházainkat is adományokkal. Vagy üsse kavics, azt sem bánjuk, ha nem teszi. Ehelyett viszont az ortodoxoknak átjátszott adományokat is visszaveszi, a pénzt pedig autópályákra vagy az oktatásra, esetleg az egészségügyre „tapsolja” el.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!