2012. július 16., 09:542012. július 16., 09:54
A hétvégén Crin Antonescu ideiglenes államfő vélte úgy: az ország elnökének senki sem parancsol, az EU pedig nem fogalmazhat meg követeléseket egyetlen tagállam kormányával szemben sem. Márpedig a helyzet az, hogy az Európai Bizottság igenis megfogalmazhat követeléseket, amikor úgy értékeli, hogy valamely tagállamban megsértik azon értékeket, amelyek az EU alapját képezik, és amelyek elfogadását és tiszteletben tartását minden tag esetében a felvétel feltételéül szabták.
Brüsszel már akkor sem reagált túl lelkesen, amikor – zömmel gazdasági kérdések kapcsán – Magyarországon terjedt el a szabadságharcos retorika. A magyar kormányt ért vádak kapcsán azonban nem történtek olyan súlyú lépések, mint Románia esetében, hiszen Barroso EB-elnök alig egy héttel az alkotmánybírák jogkörének visszanyesése és az ombudsman pártkatonával való helyettesítése után Brüsszelbe rendelte Ponta román kormányfőt, és kemény hangú nyilatkozatban követelte a jogtalannak vélt intézkedések visszavonását.
Antonescu szabadságharcos hevülete – amely egyértelműen kampánycélokat szolgál a Băsescu államfő leváltásáról szóló népszavazás előtt, és amellyel azon régi retorikát éleszti fel, miszerint az országot fenyegető külső erőkkel szemben egységre van szükség, aki pedig a külső erők pártján áll, az áruló – ráadásul éppen abban az időszakban tört elő, amikor az EU épp a mélyebb integráció felé készül elindulni. Ha pedig az uniós vezetők azt tapasztalják, hogy valamelyik tagállam kormánya, amely intézkedéseivel megsérti a közös alapelveket, az EU-t külső, elnyomó hatalomként állítja be, könnyen úgy dönthetnek: ha nem akarja, nem erőltetik a részvételét a szorosabb európai egység projektjében. Ennek gazdasági és politikai következményeit viszont az ország minden polgára kénytelen lenne viselni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok