2012. május 08., 09:142012. május 08., 09:14
A brit pénzügyi lap intő jelként könyvelte el, hogy a politikai instabilitás miatt a hazai pénzpiacok „megzavarodtak”, a lej árfolyama történelmi mélypontra süllyedt, a külföldi befektetők pedig aggódva követik figyelemmel a bukaresti fejleményeket. Teljes joggal – tehetjük hozzá mi is –, hiszen a kormányzásra felkért Victor Ponta és csapata a jobbközép koalíció menesztése óta eltelt mintegy tíz nap során többször is bebizonyította: felkészületlenül érte a hatalom átvételének feladata.
Utólag már csak megmosolyogni lehet a szociáldemokrata politikus korábbi – teljesítetlen – ígéretét, miszerint az Ungureanu-kabinet bukásától számított harminc másodpercen belül megnevezi leendő kabinete minisztereit. A nagyobb baj magával a néhány nappal később kihirdetett személyi állománnyal volt, több tárcavezető-várományosról derült ki ugyanis, hogy összeférhetetlensége miatt nem tölthet be köztisztséget. Ennek okán két poszton már a tegnapi parlamenti bizalmi szavazást megelőzően cserét kellett végrehajtani.
Szánalmasnak nevezhető az is, ahogy a balliberálisok – az előző kormányok tollával ékeskedve – a lefaragott közalkalmazotti bérek, illetve az illegálisan megkurtított nyugdíjak kiegészítésének bajnokai szerepében tetszelegnek. De nem sok jóval kecsegtet a Ponta-rezsim az erdélyi magyarok számára sem. Még az RMDSZ által kidolgozott – a többi erdélyi magyar politikai alakulat által amúgy is „könnyűnek” nevezett –, a kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadtatására is úgy tett ígéretet, hogy abból kiiktatná a lényeget, a kulturális autonómiát.
A MOGYE magyar karának létrehozásával kapcsolatos hozzáállásáról nem is beszélve. Nem mellékes az sem, hogy az Ungureanu-kormány megbuktatásától függetlenül a román baloldal parlamenti többsége rendkívül esetleges, és konjunkturális érdekek mentén jött létre, ami egyáltalán nem kecsegtet a politikai stabilitás reményével. Pláne ha tudjuk, hogy ezt a többséget tulajdonképpen árulások és politikai hátbaszúrások egész sorozata alapozta meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok