Látványos versenyek ide, hiányzó olimpiai karika oda, a szocsi játékok első néhány napja az erdélyi magyar szurkolók számára sajnos nem Miklós Edit történelmi sikeréről marad emlékezetes, hanem a közvetítéssel kapcsolatos bonyodalmak miatt.
2014. február 11., 13:502014. február 11., 13:50
2014. február 11., 13:532014. február 11., 13:53
Hétfő délután – az országos lefedettségű romániai kábelszolgáltatók közül utolsóként – az RDS-RCS és a UPC is kódolta az ötkarikás játékok közvetítési jogainak magyarországi birtokosa, a magyar közmédia műsorait, így az erdélyi magyarok nem nézhetik anyanyelvű kommentárral a 2014-es téli seregszemlét.
A történet hátterében az áll, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a bevételek maximalizálása érdekében nem állapodott meg az EBU-val (az Európai Közszolgálati Televíziók Szövetségével), hanem a piacon versenyeztette meg a közvetítési jogokat. Ennek az lett a vége, hogy a korábbi olimpiák alkalmával kiegészítő csatornaként működő Eurosport nem tudott megállapodni a NOB-bal, így egyetlen percben sem sugározhat az olimpiáról.
Nagyobb országokban, illetve ahol a téli sportok nagy népszerűségnek örvendenek, természetesen találtak olyan tévétársaságot, amely, nézői teljes kiszolgálása érdekében, hajlandó volt kifizetni a megemelt díjat is – igaz, akkor már joggal tart igényt az országos exkluzivitásra.
A magyar közszolgálati média hasonló szerződést kötött a NOB-bal (ezért sötétültek el Románia területén a képernyők), a játékok előtt pedig be is harangozta, hogy csaknem 150 órában közvetít az olimpiáról – összehasonlításképpen a romániai jogokat birtokló TVR 300 órás „csomagot\" vett meg.
Az MTV közleménye szerint a közszolgálati adók közül az M1 szenteli a legtöbb műsoridőt az oroszországi eseménynek, amely reggeltől estig megszakításokkal sugároz élőben, felvételről és ad összefoglalókat. A lényeg azonban sajnos a megszakításon van, hiszen az már az első napokban kiderült, hogy a közszolgálati adó a téli olimpia közvetítésére a műsorrács hézagjainak pótlásaként tekint, nem prioritásként.
Csak így fordulhatott elő, hogy a vasárnap rajthoz álló egyetlen magyar sportoló, a csíkbánkfalvi Szőcs Emőke versenyét, vagy a hétfőre beharangozott rövid pályás gyorskorcsolyázók dömpingjét nem élőben sugározták. Ezek fényében talán nem is járunk olyan rosszul a sötétséggel.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!