2012. április 26., 09:042012. április 26., 09:04
Ez az alkotmánybírósági döntés elsősorban nem azért érdekes és fontos, mert országos szinten valamivel több, mint kétmillió nyugdíjast érint pár lejnyi többletbevétel erejéig – bár a kegyetlen valóságot ismerve ez is igen fontos! –, hanem azért, mert a taláros testület határozata erkölcsi és főleg jogi szempontból hordoz magában igen fontos üzenetet. Mert ezáltal, ha csak részben is, de érvényre jut a magántulajdon sérthetetlenségének elve. Tekintve, hogy a mindenkori nyugdíjasok a ledolgozott évtizedek során saját bérükből, tehát saját tulajdonukból fizették be a saját tulajdonú nyugdíjukat képező pénzalapot, amiből kívülálló nem faricskálhat kedve vagy igénye szerint. Az alkotmánybíróság döntése ugyanakkor előzményt teremt, mert világosan jelzi: ha szükséges, az állampolgárnak perre kell mennie magával az állammal, és egyáltalán nem biztos, hogy fáradozása hiábavaló.
Még nem tudni, hogy a részleges jóvátétel mozgatórugói a közelgő helyhatósági, illetve parlamenti választásokra való felkészülés részét képezik-e, vagy a rendezésnek valóban megvannak a gazdasági lehetőségei. A romániai gazdasági mutatók pozitív elmozdulásáról hetekkel korábban maga a kormányfő is beszélt, nem zárva ki a közalkalmazottak bére és a nyugdíjak kiigazíthatóságát.
Természetesen nem az imént említett sajátos román demokráciáról beszélnénk, ha a jogorvoslat, avagy a körvonalazódó részleges jóvátétel nem lenne felemás. Hiszen az alkotmánybírósági határozat csak májustól hatályos, a nyugdíjak kiigazítása pedig nem lehet visszamenőleges. Ami magyarabbul azt jelenti, hogy a kárvallottak egyetlen vasat sem kapnak vissza a több mint egy éve saját zsebükből kivett, mára valami egyhavi nyugdíjra rúgó összegből. Amit tehát az állam elvett, övé is marad. Hacsak a sok lúd disznót győz elven több mint kétmillió érintett nyugdíjas bírósághoz nem fordul. Szebbik arcának megmutatására kényszerítve a sajátos romániai demokráciát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok