HIRDETÉS

Balogh Levente

2018. július 17., 12:26

Sikeres oroszországi „hadjárat”

Bár arról megoszlanak a vélemények, igaza volt-e Gianni Infantinónak, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnökének, amikor azt mondta, az oroszországi volt minden idők legjobb labdarúgó-világbajnoksága, az azért kijelenthető: a legrosszabb biztosan nem volt. Az élvezetes játékot hozó, gólzáporos döntő pedig gyakorlatilag magába sűrítette az előző egy hónap történéseit.

A vasárnap este francia győzelmet hozó döntővel zárult vébé több dologról is emlékezetes marad. Ezen a labdarúgó-világesemények alkalmaztak először videóbírót, a végső győzelemre is esélyesnek tartott nagycsapatok jelentős része már az első körök után búcsúzott, miközben jelentős számú öngól is született – premierként még a döntőben is. A VAR, azaz a videóbíró amúgy nem debütált túl szerencsésen – bár számos esetben valóban hasznosnak bizonyult, azért akadt olyan helyzet is, amikor még ez a módszer sem volt elegendő a jó döntés meghozatalához. A jövő azonban mindenképpen ez, jobb, ha hozzászokunk a rendszerhez, hiszen túl sok pénz forog a labdarúgásban ahhoz, hogy az eddigihez hasonló teret hagyjanak az emberi tényezőnek.

Az oroszországi vébé arról is emlékezetes marad, hogy ez volt a „kiscsapatok” világbajnoksága: miután Németország címvédőként szégyenszemre már a csoportkör után búcsúzott, az argentinok, a spanyolok és a portugálok is hamar elvéreztek az egyenes kieséses szakaszban, ahogy Uruguay is. Ezzel az egyedüli igazán ütős csapat a francia maradt, amely végül mégiscsak érvényesítette a papírformát, és begyűjtötte a vébétrófeát – igaz, a belgák sem sokkal maradtak le mögöttük, de ugyanúgy nem tudtak élni a nagy eséllyel, ahogy az angolok.

Számunkra, közép-európaiak számára külön emlékezetessé teszi az eseményt a horvátok menetelése. A valamivel több, mint négymilliós nemzet válogatottja meg sem állt a döntőig, ahol ugyan megmutatkozott a franciák fölénye, de azért azt sem szabad elfelejteni, hogy a hosszabbítások miatt a délszláv játékosok egy mérkőzésnyivel több időt töltöttek a pályán. Persze a jelenlegi horvát keretet elnézve tulajdonképpen nem is érdemes nagyon csodálkozni, hogy ezüstérmesek lettek, hiszen igencsak túlzás lenne kiscsapatnak nevezni egy olyan gárdát, amelynek alapemberei a topbajnokságok legerősebb csapataiban, a Barcelonában, a Real Madridban vagy a Juventusban alapemberek.

A horvátok sikere a térség többi országának labdarúgó-vezetői számára is példaértékű lehet. Nem kell mást tenni, „csak” megvizsgálni, hogyan értek el idáig, majd a saját viszonyokra átültetve megvalósítani valami hasonlót – hátha tíz-tizenöt év múlva mondjuk a magyar nemzeti tizenegynek is azért tapsolhatunk, mert nemhogy kijutott a vébére, hanem még a csoportjából is...

A FIFA illetékesei és a jelen levő külföldi újságírók és nézők jelentős része szerint Oroszország szervezőként jól vizsgázott, nem voltak problémák – vagyis ennyiben bejött Vlagyimir Putyin elnök számítása, és a sikeres vébérendezéssel valamelyest fényezni tudta az imázsát. Azért az jellemző kép volt, amint a döntő utáni díjátadón bekövetkezett felhőszakadás közben a biztonságiak először csak egy esernyőt találtak, amelyet természetesen Putyin feje fölé tartottak, miközben francia és horvát kollégája bőrig ázott a pálya közepén. Mint ahogy az is jellemző kép 2018 Európájára, hogy a győztes Franciaországban utcai randalírozással, míg az ezüstérmes Horvátországban szomorkás, de azért mégis büszkeséggel teli, kirívó incidensektől mentes ünnepléssel fogadták a szurkolók a végeredményt.

Mindent összevetve jó világbajnokság volt az oroszországi, amelyet tényleg a legjobb csapat nyert meg, Didier Deschamps vezetésével a franciák sikeres oroszországi „hadjáratot” folytattak. Előfordulhat, hogy negatívumai ellenére hosszú ideig ez a világbajnokág lesz a pozitív hivatkozási alap – a négy év múlva esedékes, novemberben és decemberben megrendezendő katari, majd a nyolc év múlva megtartandó, észak-amerikai vébé, amelyet jórészt afrikai és ázsiai csapatokkal 48 résztvevős eseménnyé duzzasztanak fel, még kevésbé a futballról és még inkább a pénzről, illetve az azzal szerzett befolyásról szól majd.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rostás Szabolcs 2018. július 16., hétfő

Centenárium és egyoldalúság

Sokan fenntartásokkal fogadták, amikor az RMDSZ tavaly bejelentette, hogy nem akar kimaradni a román egyesülés 2018-ra meghirdetett centenáriumi évéből, és Ezer év Erdélyben, száz év Romániában jelmondattal programsorozattal készül a százéves évfordulóra.

Balogh Levente 2018. július 14., szombat

Magyarok és székelykedők

A székelyek magyarok, szó sincs arról, hogy külön nemzetnek, nemzetiségnek lehetne őket minősíteni – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásában.

HIRDETÉS
Páva Adorján 2018. július 13., péntek

Alapos hátrány

Románia nagy bánata, hogy az Európai Unió nem egy luxusautó tetejéről pénzt dobáló oligarcha.

Kiss Judit 2018. július 11., szerda

Engedjük, hadd menjen?

Korántsem új a nap alatt, s az idei vizsgaidőszakban is ismétlődik, amihez hosszú évek óta hozzászoktunk.

HIRDETÉS
Rostás Szabolcs 2018. július 09., hétfő

Egy leváltás olvasata

Bármekkorát is csalódtak, akik abban bíztak, hogy Laura Codruţa Kövesi megőrizheti pozícióját, Klaus Johannisnak nem volt más választása, mint az alkotmánybíróság határozatát végrehajtva leváltani tisztségéből a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetőjét.

Bálint Eszter 2018. július 09., hétfő

A ROBOR az új szitokszó

Ablakot cseréljünk vagy konyhabútort? Esetleg mindkettőt? Elég egy festés, vagy kell a hőszigetelés is? Ideje lenne befektetni egy mosogatógépbe! Nyaralni is kellene, ha már egész évben húztunk! – ilyen és ezekhez hasonló mondatok hangzanak el ezekben a napokban sok erdélyi és partiumi családban.

HIRDETÉS
Balogh Levente 2018. július 07., szombat

Tényleg így működik egy jogállam?

Meglehetősen ironikus, hogy a román igazságszolgáltatás éppen aznap hozott két magyar vonatkozású ügyben is furcsa, keményebb megfogalmazásban pedig egyenesen döbbenetes és felháborító ítéletet, amikor a parlament kormánypárti többsége a büntető törvénykönyvet módosította.

Páva Adorján 2018. július 05., csütörtök

Törvénytervezetbe burkolt magyarellenesség

Reszkessetek, erdélyi magyar politikusok, újságírók, autonomisták, zászlókitűzők, koszorúzók, megemlékezők, nótázók, kommentelgetők: olyan törvénytervezetet dolgoztak ki, amely börtönnel büntetné a „románellenes” megnyilvánulásokat és szervezkedést.

Kiss Judit 2018. július 04., szerda

Célravezető óvatosság

Több mint kívánatos lenne, hogy valóban törvényerőre emelkedjék, amit most törvénymódosító kezdeményezés formájában fogalmaztak meg szenátorok és képviselők: a jövőben nem pusztán pénzbírsággal sújtanák azokat, akik filmeznek vezetés közben.

Rostás Szabolcs 2018. július 04., szerda

Vakvágányon

Romániában – és valószínűleg így vannak vele a többi volt szocialista országban is – mindig is a tudományos-fantasztikus kategóriába soroltuk a japánok precizitását, hatásköri fegyelmüket.

HIRDETÉS
Vélemény
Rostás Szabolcs: Centenárium és egyoldalúság

Sokan fenntartásokkal fogadták, amikor az RMDSZ tavaly bejelentette, hogy nem akar kimaradni a román egyesülés 2018-ra ...

Balogh Levente: Magyarok és székelykedők

A székelyek magyarok, szó sincs arról, hogy külön nemzetnek, nemzetiségnek lehetne őket minősíteni – ...

Páva Adorján: Alapos hátrány

Románia nagy bánata, hogy az Európai Unió nem egy luxusautó tetejéről pénzt dobáló oligarcha.

HIRDETÉS
HIRDETÉS