2010. február 01., 10:302010. február 01., 10:30
A szigetországban a közelgő népszámlálásra újabb egyház alakul, amely a heavy metal fanatikusainak nyújthat majd lelki támaszt. Legnagyobb példányszámú szaklapjuk, a Metal Hammer buzdítására immár 10 ezer fémzenekedvelő csatlakozott a mozgalomhoz.
Itthon is meg lehetne alapítani a romániai magyarok vallási szövetségét, amelyben mindenki rommagyarnak vallhatná magát. Az autonómiatörekvések egyik mérföldköve lehetne, amikor a hazai népszámlálási adatok nyilvánosságra hozatalánál kiderülne, több millió rommagyar vallású él Romániában.
Nem lepődnék meg, ha nálunk is a „nem vallásos” kategóriában jelennének meg ezek a mutatók. Ez a kategória nem összetévesztendő a roma lakossággal, amely az európai ombudsmanok szerint kifejezetten nehéz sorban, diszkriminálva él kishazánk kies, mérgezett tájain.
Véletlenül lehetnek átfedések a két csoport között, de ez a jelenség semmiképp sem tudatos politika eredménye. Ha az lenne, fenyegetve kellene éreznie magát a rommagyar közösségnek, és a nemzetközi jogorvoslatra szorulna, hiszen kilakoltathatóvá válna. Nem azért, mert nem fizeti a számláit, vagy mert antiszociális, hanem mert egy bizonyos etnikai csoport tagja, amely a statisztikák szerint még száz év múlva sem lesz képes kitörni saját korlátai mögül.
A mozgalom nagy sikereket érhetne el, hiszen ha a kisebbségi jogokat nem ismeri el a román törvényhozás, muszáj lesz tolerálnia a szabad vallás gyakorlását, különben nemzetközi jogvitába keveredne. Stratégiai fontosságú tehát, hogy mindenki, aki ma magyarnak vallja magát Romániában, a következő népszámláláskor ne jedit vagy heavy metalt írjon a „vallása” című rubrikába, hanem azt, hogy rommagyar.
A történelmi vallások nem játszanak ezen a meccsen, hiszen azok ma már nem számítanak trendinek. Konzervatív, régimódi, aki vasárnap délelőtt templomba jár, és nem a szombat esti tivornyák fáradalmait piheni ki. A rommagyar vallás liturgiáját mindenki úgy gyakorolhatja majd, hogy nem tesz semmit sem, pusztán alanyi jogon jár neki, mint a magyarigazolvány. Így lesznek majd olyanok, akik „átkeresztelkednek”, hátha ingyen utazhatnak a vonatokon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok