2010. május 20., 10:432010. május 20., 10:43
Az olyan szamárságok persze egyenesen kabaréba illenek, miszerint a magyar tanulók ezentúl Boros Pistaként emlegetik Burebista dák királyt, az efféle primitív poénkodás kitalálója – történetesen egy szociáldemokrata honatya – értelmi szintjét tükrözi.
Viszont Ştefan cel Mare moldvai fejedelem Nagy Istvánként emlegetése kapcsán már bunkóságukról is tanúbizonyságot tettek a képviselők, nem tudva (vagy szándékosan elhallgatva), hogy a magyar helyesírás szabályai szerint az idegen neveket magyarul mondjuk és írjuk. Különben nem nagy őrdöngősség, a románban is ez az úzus: államalapító királyunkat például a román történelemkönyvek is Ştefan cel Sfântként emlegetik. Ennél is nagyobb a baj bizonyos politikusok mentalitásával. Közvetlenül a kilencvenes évek elején még betudtuk a kommunizmus örökségének, hogy sokan azzal válaszoltak a magyar iskolák vagy szakok alapítását célzó kezdeményezésekre: tán nem akarjuk a sorkatonai szolgálatot is magyarul letölteni?
A többség viszont még ma is nemzetállami sztereotípiákban gondolkodik, és úgy tartja: román(iai) történelmi eseményeket, személyiségeket, földrajzi fogalmakat és neveket kizárólag az állam nyelvén lehet oktatni, ellenkező esetben csorbul a nemzeti jelleg. Sajnos így vannak ezzel más utódállamok is. A szlovák oktatásügyi minisztert például újabban az zavarja, hogy a szlovákiai magyar középiskolások jobban ismerik anyanyelvüket, mint az államnyelvet, és hogy ezek a diákok nem tudnak „államnyelven gondolkodni”.
Ugyanez a kaptafa Románia történelme és földrajza esetén: nem az a lényeg, hogy a magyarok könnyebben elsajátítsák az ismeretanyagot, hanem hogy azt kizárólag románul tegyék. Azaz: gondolkozzanak az állam nyelvén. Ráadásul ezen a goebbelsi tézisen most azok a liberális és szocdem konjunktúralovagok lovagolnak, akik nemrég – az RMDSZ kormánypartnereiként – még a magyar kisebbség pártfogói szerepében tetszelegtek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok