Belpolitikai vihart kavart a Moldovai Köztársaságban egy román aktivista kitoloncolása, amely ráadásul a sokak által testvérinek mondott Romániával ápolt kapcsolatokat is beárnyékolja. A Románia és a volt szovjet tagköztársaság egyesülését szorgalmazó, több civil szervezet alkotta koalíció elnökét a nemzetbiztonság veszélyeztetése miatt öt évre kitiltották a Pruton túli országból.
2015. május 17., 20:222015. május 17., 20:22
Chişinău lépése egyrészt hűen illusztrálja a sajátos moldovai belpolitikai viszonyokat. Az öt éve hatalmon lévő Európa-barát pártok a tavaly novemberi választások után csak az ellenzéki kommunisták parlamenti támogatásának köszönhetően maradhattak a kormányrúdnál, ennek azonban meg kell fizetniük az árát.
Miközben az integrációpárti koalíció Nyugat felé húz, meg kell felelnie a Moszkvához hű kommunisták elvárásainak is, akik – élen Vladimir Voronin volt államfővel – szó szerint felállva tapsoltak a román aktivista kitoloncolásának hírére. Viszont a történtek nemcsak a kommunisták befolyása alá került chişinăui kormányt sodorták kényelmetlen helyzetbe. Hanem éppenséggel Bukarestet is, amely a román külügyminisztérium útján a napokban többször is magyarázatot követelt a moldovai hatóságok által foganatosított intézkedésre.
Romániának egyrészt be kell látnia, hogy a többek között Traian Băsescu volt államfő által hangoztatott „két ország, egy nemzet” tézise ellenére a Prut túloldalán nemigen akad fogadókészség az unióra. A hétvégén néhány ezren utcai tüntetés keretében követelték ugyan a két ország egyesülését, erre azonban a román és a moldovai lakosság többsége nemhogy esélyt nem lát, de nem is támogatja. A román diplomácia számára ugyanakkor egyéb is intő jelként szolgálhatna.
Történetesen az, hogy miközben kifogást emel a véleménynyilvánításon túlmenően demonstrációkat is szervező aktivista nemkívánatossá nyilvánítása ellen, más esetekben teljesen természetesnek tartotta, hogy magyarországi politikusokat tiltsanak ki Romániából, amiért kifejezték a székelyföldi autonómia iránti támogatásukat.
Elvégre a románoknak nem lenne szabad a moldovaiak szemére vetni olyasmit, amit ők elkövetnek a magyarokkal szemben. Vagyis szabad, csak a kettős mérce nem válik a becsületükre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!