2011. november 04., 11:302011. november 04., 11:30
A módosítások a minisztérium szerint azért szükségesek, hogy a dokumentum megfeleljen az új oktatási törvénynek, amely többek között a magyar tagozat létrehozását is előirányozza. A MOGYE többségi vezetői azonban a jelek szerint a nyílt konfliktust is szívesebben vállalják, mint azt, hogy betartsanak egy olyan törvényt, amely a magyarok számára biztosítaná alapvető jogukat az anyanyelven való tanuláshoz. Ezzel tovább éltetik az 1989 előtti erőszakos románosítás doktrínáját, hiszen ma is az akkori fasiszta-kommunista elvek alapján járnak el, amikor megakadályoznák, hogy az erdélyi és partiumi magyar városokban mesterségesen megvalósított román térnyerés során bevett „bástyákat” legalább részben visszaszerezzék a magyarok.
A legvérlázítóbb, hogy a rektor mindezt az egyetemi autonómiára hivatkozva teszi, amolyan professzori címmel rendelkező Robin Hoodként hadakozva a minisztériummal, mintha a felsőoktatási intézmények önrendelkezése azt jelentené, hogy területükön a rektor pallos- és pénzverési joggal bír, az ország törvényei pedig az egyetem kapujánál hatályukat vesztik. Persze lehet, hogy a ’89 előtti állapotok iránt nosztalgiát tápláló, szekus kötődésektől sem mentes körök szemében ezzel szabadsághőssé válik, a valóságban azonban ezt az állapotot mulasztásos törvénysértésnek hívják, amit a hatályos jogszabályok alapján kell orvosolni. A helyzet attól igazán éles, hogy az ügy nemzetközi dimenziót kapott azáltal, hogy Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet is tárgyalt a rektorral, és leszögezte: a helyzet rendezése alapvetően befolyásolja a magyar–román kapcsolatokat.
A rektor elutasító gesztusa és Băsescu államfő minapi szerbiai megjegyzése nyomán, miszerint Románia nem fogadja el, hogy valaki kérdőre vonja: mit művel Bukarest a romániai magyarokkal, most a határon túli magyarok ügyében egyre intenzívebb diplomáciai fellépést vállaló Budapest térfelén a labda. A határozott magyar fellépés az EU-tagságra váró Szerbiával szemben működött – most a szintén EU-tag Romániával szemben kell megtalálni a kellőképpen józan, de mégis határozott stratégiát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok