2010. szeptember 27., 10:422010. szeptember 27., 10:42
Másrészt konkrétan az elnökség szempontjából is, hiszen az utóbbi időszakban elhangzott nyilatkozatok alapján fölmerült, hogy Markó Béla szövetségi elnök több mint másfél évtized után másnak adná át a helyét. Egyik szempontból sem könnyű a döntés. Hiszen a kormányrészvétel jelentette előnyök mellett immár a rossz kormányzás hátrányai is mutatkoznak.
A PDL–PSD-kormány által elhanyagolt reformok miatt most az RMDSZ-nek kell a nevét adnia a közalkalmazotti elbocsátásokhoz és bércsökkentésekhez, a nyugdíj- és a szociális ellátórendszer gyökeres átalakításához és az áfaemeléshez. Ebben a konstellációban pedig nem biztos, hogy a megszorításokat a zsebén érző polgár számára az egészségügyi és a tanügyi decentralizáció, illetve az új oktatási és kisebbségi törvény esetleges elfogadása ugyanolyan súllyal nyom majd a latban, mint az elvonások. Bár a felmérések szerint a szövetség még a parlamenti küszöb fölött van, az első téli közműszámlák kikézbesítése után ez könnyen megváltozhat, a választók bizalmát pedig iszonyú nehéz visszaszerezni.
Markó esetleges távozása vagy maradása is alapvetően befolyásolja az RMDSZ jövőjét. Hiszen dönteni kell arról is, folytatja-e a szövetség az eddigi utat, hogy foggal-körömmel, esetleg a törvényi szabályozást számára kedvezően alakítva is ragaszkodik ahhoz, hogy ő a romániai magyarság kizárólagos képviselője, vagy elfogadja: a monolitikus törekvésekkel szemben fellépő, az RMDSZ hegemóniáját megkérdőjelező alakulatok is valós választói igényeket jeleníthetnek meg, ezért – például az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum romániai magyar „miniparlamentté” alakítása által – nagyobb beleszólást enged számukra az igencsak heterogén, különböző igényeket megfogalmazó erdélyi, partiumi és bánsági magyarság ügyeinek intézésébe. A tét nem kicsi: mindkét dilemma arról szól, hogy az RMDSZ képes lesz-e maradék hitelét megőrizni, és a romániai magyarság minden irányból megkerülhetetlen szervezetének megmaradni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok