VEZÉRCIKK – Függetlenül attól, hogy ártatlan vagy bűnös Markó Attila lemondott RMDSZ-es képviselő, akit a korrupcióellenes ügyészség (DNA) háromrendbeli hivatali visszaéléssel gyanúsít a restitúciós hatóság tagjaként kifejtett tevékenysége kapcsán, ügye komoly kihatással lehet a romániai magyar közösségre.
2015. április 02., 20:592015. április 02., 20:59
Annyi kijelenthető, hogy a Székely Mikó Kollégium református egyháznak történő visszaszolgáltatása miatt született jogerős elmarasztaló ítélet enyhén szólva gyanús.
A mostani ügyben nem foglalnánk előzetesen állást – az azonban megállapítható, hogy a DNA mintha a söréttel lövöldöző vadász módszerét alkalmazná, aki nem céloz, csak egyszerűen belelő a felriasztott madárrajba, aztán reménykedik, hogy az eltalált szárnyasok többsége vadkacsa lesz, nem pedig veréb. Nehezen magyarázható, miért próbálják a restitúciós testület összes tagjára ráhúzni a vizes lepedőt egyes tagok visszaélései miatt anélkül, hogy érdemi bizonyítékokkal állnának elő, ráadásul mindezt a média nyilvánossága előtt.
Ha ez a nyomozás nem is konkrétan magyarellenes élű, Markó belekeverése alkalmas arra, hogy minden, az ő nevéhez fűződő, a magyar közösséget érintő, amúgy száz-, sőt ezerszázalékosan jogos visszaszolgáltatást megkérdőjelezhetővé tegyen.
Hiszen a Mikó-üggyel már megtépázták a belé vetett bizalmat, a mostani hajsza pedig még inkább a figyelem középpontjába hozhatja a magyar intézményeknek és magánszemélyeknek visszaadott ingatlanok ügyét. Szélsőséges – viszont parlamenti képviselői mandátummal rendelkező – román politikusok már amúgy is évek óta próbálják különféle történelemferdítő hazugságok, hajmeresztő rablómesék révén elhitetni a közvéleménnyel, hogy a magyaroknak semmilyen tulajdonhoz nincs joguk Romániában.
Markó Attila most úgy döntött, Budapestről próbálja igazát bizonyítani, mivel meggyőződése, hogy Romániában lábbal tiporják a jogállamiságot. Küzdelme akár szélmalomharccá is válhat, tekintve, hogy jelenleg Nyugaton a legnagyobb presztízsűnek tekintett romániai intézmény éppen a DNA.
Ráadásul saját – és a magyarügy – hitelességét az is csorbítja, hogy a közvélemény szemében úgy tűnik föl: ahelyett, hogy kiállt volna az igazáért, elmenekült a felelősségre vonás elől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!