Bár a közvélemény-kutatások szerint Victor Pontának jelentõs esélye van arra, hogy a novemberi államfõválasztás nyomán beköltözzön a Cotroceni-palotába, a jelek szerint a kormányfõ és közvetlen holdudvara hisz legkevésbé a felmérésekben.
2014. szeptember 07., 19:502014. szeptember 07., 19:50
Legalábbis számos politikai döntés, nyilatkozat enged arra következtetni, hogy a szociáldemokraták iszonyúan félnek a novemberi megmérettetéstõl, a Klaus Johannis elleni második fordulós párharctól, jelöltjük esetleges vereségétõl.
Ha nem így lenne, nem erõszakolták volna ki a választott önkormányzati tisztségviselõk szabad pártváltását lehetõvé tévõ sürgõsségi kormányrendeletet. Amely két hónappal az államfõválasztás elõtt egyértelmûen Ponta malmára hajtja a vizet, hiszen minél több polgármestert, helyi és megyei tanácsost sikerül átcsalogatni a hatalom oldalára, annál több szavazatot lehet begyûjttetni a PSD jelöltje számára az õszi voksoláskor.
A PSD kétségbeesésére utal az a virulens támadás is, amelyet Traian Bãsescu és a jobboldali ellenzék ellen intéztek a Romániának járó uniós biztosi poszt kinevezése kapcsán. Miközben Pontáék azzal vádolják az államfõt és Johannisékat, hogy az ország érdekeit elárulva „megfúrták” Corina Creþu jelölését és egy tekintélyes uniós minisztérium megszerzését, az igazság az, hogy a kormány egyes egyedül magának – és persze Creţu alkalmatlanságának – köszönheti az ezeken a hasábokon már a múlt héten valószínûsített fiaskót.
Ráadásul a miniszterelnök semmit sem tanult pártja és saját hibáiból. Ahelyett, hogy hatékony kormányzás felmutatásával bizonyítaná rátermettségét az államfõi posztra, ugyanazt a Bãsescu-ellenes régi lemezt fújja ismét, amely a korábbi években sem bizonyult slágernek a választók elõtt, ráadásul rendkívül unalmas.
Ha liberális csatlósa, Cãlin Popescu Tãriceanu segédletével a PSD harmadjára is – horribile dictu: Bãsescu elnöki pályafutásának lejárta elõtt néhány héttel – nekifut az államelnök menesztését célzó akciónak, azzal hihetetlen ötlettelenségrõl és dilettantizmusról tesz tanúbizonyságot. Nem utolsó sorban arról, hogy a „bãsizmus” ostorozásán kívül semmiféle elképzeléssel nem rendelkezik az ország számára. Ilyen politikai projekttel egyre nehezebb lesz választást nyerni a jövõben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!