2012. május 18., 10:462012. május 18., 10:46
A MOGYE magyar karainak megtorpedózását, a kisebbségi törvény tervezett kilúgozását és az arányos érdekképviseletet ellehetetlenítő választásitörvény-tervezet kidolgozását is magában foglaló folyamat most a Nyírő József újratemetése és a Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárnak a romániai magyarok jogai miatti aggodalmát kifejezésre juttató kijelentése kapcsán lezajlott külügyi erődemonstrációban csúcsosodott ki.
Legalábbis Bukarest minden bizonnyal erődemonstrációnak szánta, azonban a magyar nagykövet ezen ügyek miatti berendelése sokkal inkább idézi a ficói Szlovákia nemzeti frusztrációk motiválta szánalmas indulatpolitikáját. Már csak azért is, mert a román kormány éppen akkor műfelháborodik azon, hogy Budapest aggódik a romániai magyarokért, amikor Ponta kormányfő az „idegen hatalmak által kettészakított” Románia és Moldova közötti határ EU-integráció révén való szimbolikussá válásáról beszél. Márpedig mi, magyarok sem akarunk mást – elég csupán Romániát Magyarországgal, Moldovát pedig Erdéllyel behelyettesíteni.
Egyértelműen kettős mércéről van tehát szó – de a jelek szerint a bukaresti kormánynak semmi sem drága a választási kampányban. Úgy tűnik, nem mérték fel, mennyire veszélyes játszmába kezdtek. A mai romániai magyarság ugyanis már nem az 1990-es, Ceauşescu-diktatúra és fekete március által megfélemlített tömeg, hanem jóval öntudatosabb, jogokkal és nemzetközi kapcsolatokkal, EP-képviselettel rendelkező közösség, amely nem fogja szó nélkül tűrni a jogfosztást.
Ráadásul ott vannak a radikális körök is, amelyek ma még csupán román személyiségeket ábrázoló bábuk ellen követnek el atrocitásokat, de a Ponta- és Antonescu-féle felelőtlen kalandorpolitikusok miatt lehet, hogy egyszer csak már nem érik be ennyivel. Úgyhogy ha a szociális elégedetlenség talaján fellobban az etnikumközi viszály lángja is, azért elsősorban a bárcás ex-szekuskollaboráns médiamogul Dan Voiculescu tenyeréből evő Antonescu–Ponta-tandem provokatív és uszító politikája lesz a felelős.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok