2012. április 20., 11:052012. április 20., 11:05
Az ok: így szeretné növelni szimpatizánsainak számát a muszlim világban. A Barcelona már korábban hasonló lépést tett: a Szaúd-Arábiában értékesített mezeken a klubcímerben látható keresztből csupán a függőleges sáv maradt meg. A Real Madrid keresztmentesítésének ötlete állítólag a csapat egykori ikonikus játékosától, jelenlegi sportigazgatójától, Zinedine Zidane-tól származik, aki történetesen maga is észak-afrikai származású muszlim.
Ha ez tényleg így van, akkor elmondhatjuk, hogy ugyanolyan gyomrost vitt be fejjel a klub történetének és az európai kultúrának, mint amilyent a 2006-os világbajnoki döntőben az olasz Marco Materazzinak, aki állítólag a Zidane-család hölgy tagjainak erkölcseit vonta kétségbe a pályán. Most nem volt szó provokációról, csupán az anyagi haszon reménye késztette arra, hogy „világiasítsa” a kereszttel ellátott koronás klubcímert. Az idealista XIII. Alfonz király, aki még 1920-ban ajánlott jelentős anyagi támogatást a klubnak, ha az Madrid CF-ről Real Madrid CF-re változtatja a nevét, hogy királyi klubként a keresztény értékrend ápolója legyen a spanyol futballvilágban, meg nyugodtan forogjon a sírjában.
Ő még nem volt eléggé haladó ahhoz, hogy megértse az idők szavát, azt, hogy az anyagi haszon érdekében nyugodtan zárójelbe tehetők a több ezer éves kulturális hagyományok. Nem érdemes azonban megállni félúton. Spanyolország még ma is a királyság retrográd államformáját nyögi, de egy ilyen, világszerte minél szélesebb szurkolótábor meghódítására törő klub esetében minden bizonnyal rossz vért szül az elitista, kirekesztő „királyi” jelző.
Manapság illik valami korszerűbb megnevezést választani. És mi lehetne megfelelőbb az egyenlőségeszmét a lehető leginkább megtestesítő, a lehető legszélesebb tömegeket felölelő kifejezésnél, a proletárnál? Igaz, a Proletár Madrid kissé furcsán hangzik, de meg lehet szokni. Persze csak addig, amíg rá nem jönnek, hogy provincializmus a spanyol fővárosra korlátozni a klub földrajzi bázisát. A 21. században globálisan kell gondolkodni, ezért a Madridot hamarosan fölválthatja a Globál. És ekkortól kezdve a Proletár Globál már valóban világhódító útra indulhat, hiszen immár az egész korszellem megtestesítőjeként lép pályára a maradi provincializmus ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok